Ugrás a tartalomra

Ferihegyi Repülőtér

Ády küldte be máj 10, 2010 időpontban
Létrehozás
1950

1950. május 7. a megnyitó

A reptér egy LI-2-es repülőgéppel

A reptér egy IL-14-es repülőgéppel

A reptér egy IL-18-as repülőgéppel

A reptér egy IL-18-as repülőgéppel

Búcsuzó utasok

Előcsarnok

A lépcsősor, kijárat az erkélyre

Tranzit váró

Tranzitváró vámmentes üzlete

Gyermekmegörző

Tervezte: ifjabb Dávid Károly (1903–1973)

Alig egy évvel Budaörs megnyitása után a felmerülő gondok miatt a főváros vezetése újra helyet keresett egy új nemzetközi repülőtér számára. A www.aeronews.hu honlap szerint ismét felmerült a Csepel-sziget északi csúcsa, de végül már 1939-ben kész tényként közölték a lapok, hogy Pestszentlőrinc határában épül meg az új reptér, amely igaz hogy távol esik a várostól, de a légköri viszonyok kedvezőek, és a talaj sík. Ez év márciusában kiírták a tervpályázatot, amelyet Ifj. Dávid Károly nyerte meg (később a Népstadion tervezője). Csakhamar megkezdődtek a munkák, luxusszállodát, és új gyorsforgalmi utat is terveztek.

Az utat 1943. november 3-án adták át, ezt csak a személyautók használhatták, a teherforgalom számára külön út létesült mindkét oldalon. A légi forgalom növekedésére gondolván 2700 méter hosszú, 60 méter széles betonpályát terveztek, melyet az uralkodó szélirányhoz igazodva tájoltak be. A főépületben minden olyan szolgáltatás helyet kapott, amelynek köze volt a légi forgalomhoz, így vámhivatal, posta, jegyiroda, információs szolgálat, sőt szabóság és fodrászat is. 1944 végéig a világháború ellenére elkészült a nagy hangár, és a szerelőműhely is, de a háborús események számos kárt okoztak a reptéren, többek között összedőlt a hangár és főépület egyik szárnya. Az amerikai hadsereg ugyanis katonai objektumnak tekintette, ezért bombázta. A világháború után ezért a forgalmat ismét Budaörsre terelték, ott rendezte be a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Részvénytársaság) bázisrepülőterét, és oda érkeztek a külföldi gépek is

A Ferihegyi repülőtér üzembe helyezését azonban nem lehetett sokáig halogatni, ezért a kormány az első hároméves terv keretein belül 40 millió forintot irányzott elő az újjáépítésre. Így újrakezdődött a munka, és az 1950. május 7-i megnyitóra már elkészült az 1500 majd 2500 méteres betonpálya, a hangár, és a forgalmi épület egy része.
1960-ra Ferihegy Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett, mikor is elkészült a tranzitváró, a bevezető fénysor, a radarberendezés, és meghosszabbították a kifutópályát. De a fejlődés ezután megtorpant, nyilvánvalóvá vált, hogy egy nagyszabású állami beruházás, egy átfogó fejlesztési koncepció lehet a megoldás a nemzetközi szint elérése kapcsán. A fejlesztési program azonban csak 1976-ban került a tervbizottság elé. Ennek megfelelően 1983-ig elkészült az új kifutópálya, a hozzá tartozó gurulóút-hálózat, az irányítótorony, a Malév-gépek karbantartására szolgáló műszaki bázis. Ekkor került sor a Magyarország teljes légterét ellenőrizni képes radarberendezések telepítésére is. A munkálatokat az 1973-ban alakult LRI szakemberei irányították. F: mult-kor.hu

Tervezte
ifj. Dávid Károly
Cím

Budapest
Ferihegyi út
Magyarország

Hosszúsági és széleségi fokok