Vác | Vác a török korban
a törökkor előzménye a Mátyás-korabeli reneszánsz város | Forrás:Kubinyi Ferenc - Vahot Imre: Magyarország és Erdély képekben, Pest 1853.
leguan | 2016-02-21 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Vác | Vác a török korban az 1590-es évek sorozatos császári és török el- és visszafoglalási ostromai közül az 1597-esnek a helyszínen készült rajza | Forrás:Ezer év Pest Vármegye földjén, vármegyei Népművelési Bizottság (1935) | Fotó:Siebmacher János rajza
leguan | 2016-02-21
Vác | Vác a török korban az 1595-96-os csaták valamelyike a Duna felől is, a városban hangsúlyos látvány a domonkos templom helyén épült dzsámi és minaret | Forrás:Tragor Ignác: Vác vára és képei, Váci Múzeum-egyesület 1906. | Fotó:Keller rajza
leguan | 2016-02-21
Vác | Vác a török korban az 1600-ban kiadott metszeten a városban kiemelkedő a B - várostemplom (Szent Mihály), mellette C - kollégium) és a D - minaret, mellette a dzsámi | Forrás:Ezer év Pest Vármegye földjén, vármegyei Népművelési Bizottság (1935) | Fotó:W. Dilich rajza
leguan | 2016-02-21
Vác | Vác a török korban az 1600-.as évek első két évtizedében, amikor éppen a törökök birtokolják, a dzsámi-minaret mellett a torony nélküli Szent Jakab templom | Forrás:Ezer év Pest Vármegye földjén, vármegyei Népművelési Bizottság (1935) | Fotó:Peeters rajza
leguan | 2016-02-21
Vác | Vác a török korban az 1600-as évek első két évtizedében, amikor éppen császári győzelmet ünnepelnek, kétfejű-sasos lobogók, díszgályák | Forrás:Tragor Ignác: Vác vára és képei, Váci Múzeum-egyesület 1906. | Fotó:Peeters rajza
leguan | 2016-02-21
Vác | Vác a török korban 1-város, 2-vár, 3-Duna, 4-Szt. Endrei sziget, 5-Nógrád vára, 6-városi templom, 7-török temető | Forrás:Ezer év Pest Vármegye földjén, vármegyei Népművelési Bizottság (1935) | Fotó:Weitzen rajza
leguan | 2016-02-21
Vác | Vác a török korban a második török időszak helyreállítási munkái után, a város parti bástyája már tört vonalú a korábbi palánk helyett | Forrás:Tragor Ignác: Vác vára és képei, Váci Múzeum-egyesület 1906.
leguan | 2016-02-21
Vác | Vác a török korban az 1670-es évek olasz metszetén erősen romos épületek, , az előtérben kivégzési jelenet | Forrás:Tragor Ignác: Vác vára és képei, Váci Múzeum-egyesület 1906.
leguan | 2016-02-21
Vác | Vác a török korban olasz metszet, közepén kimagaslik a domonkosok templomának helyén emelt minaret | Forrás:Tragor Ignác: Vác vára és képei, Váci Múzeum-egyesület 1906.
leguan | 2016-02-21
Vác | Vác a török korban az 1685-ös felszabadító hadművelet részlete, a rombadőlt várban csak a minaret, a városban a Hegyes torony és a hajdani városi templom maradványa emelkedik ki | Forrás:Tragor Ignác: Vác vára és képei, Váci Múzeum-egyesület 1906. | Fotó:Wening rajza
leguan | 2016-02-21
Vác | Vác a török korban a Hegyes torony jelenleg, a török kor egyetlen megmaradt épületrészlete, későbbi házba beépítve | Forrás:mapio.net
leguan | 2016-02-23
Vác | Vác a török korban 1680-ban készült térkép, a kiemelkedő jelentőségű építményekkel | Forrás:Tragor Ignác: Vác vára és képei, Váci Múzeum-egyesület 1906.
leguan | 2016-02-21
Vác | Vác a török korban az 1718-ban, püspöki megbízásra készült Althann-féle telekkönyv térképmelléklete a hódoltság utáni városszerkezettel | Forrás:Tragor Ignác: Vác vára és képei, Váci Múzeum-egyesület 1906.
leguan | 2016-02-21
Vác | Vác a török korban mai térképen | Forrás:saját szerkesztés
leguan | 2016-02-21

Vác | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!
Fehérek temploma és rendház
Március 15. tér 24.
Fő tér
Március 15. tér
Nagypréposti Palota
Március 15. tér 4.
Országos Siketnéma Intézet
Március 15. tér 6.
Tanácsháza
Március 15. tér 11.
Városi korház
Március 15. tér 7-9.

Vác a török korban

Cím: Március 15. tér 20-22
GPS: 47.778240 - 19.128011
Építés éve:
Beküldte: leguan
2016:02:21 10:06

Vác az Esztergom és Buda közötti Duna-szakasz stratégiailag fontos pontjaként a 16-17. században a  folyamatosan változó birtoklások, az ostromra való felkészülések és az általuk okozott rombolások színtere volt. Az 1520-1530-as években a magyar ellenkirályok (Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János), majd  ezt követően a beavatkozás lehetőségeit kihasználó törökök erői támadták vagy védték a várost. A törökök - több időleges birtokláson kívül - huzamosabban az 1544-1595 és az 1626-1686 közötti összesen 111 évig uralták a várost. A két időszak hadászatilag különbözött, és ez meghatározta a város építményeinek kialakítását: míg az első szakaszban inkább csak a közeli katonai központ, Nógrád hátországaként, viszonylag békés kereskedővárosként működött,  a második szakaszban már a végvári szerepe erősödött meg, jóval nagyobb helyőrséggel.

A város szerkezetének kialakulása a tatárjárás után várépítéssel kezdődött. A Vár kiszolgálására folyamatosan kiépülő Város első része a magyarok által  betelepült váralja  (Alsóváros vagy Magyar város) volt, ettől északra hozták létre a IV. Béla által betelepített  németek a városrészüket (Felsőváros vagy Német város). A kettő közötti határ a mai Fürdő utcánál volt, a Német város északi határán maradt fent a Hegyes-torony.

A fennmaradt metszeteken kelet-északkelet felé nézünk. Valamennyi metszet (a kor ábrázolásmódjának megfelelően)  egy elképzelt "madártávlati" nézőpontból ábrázol. A rajzok különbségei adódnak időbeli különbségeikből, az épületek lerombolt vagy felújított állapotának eltéréseiből, és abból is, hogy a helyszínen készültek, esetleg emlékezetből vagy csak többé-kevésbé átalakított másolatok.

Püspöki székesegyház. A Szűz Máriának szentelt székesegyház első változatát fogadalomból I. Géza király építtette román stílusban,  az 1070-es évek közepétől. Ekkor még sem körülötte a vár, sem mellette a város nem létezett. Az épületet a tatárok pusztították el 1241-ben. IV. Béla a romokon új, gótikus épületet emelt, környékét várfallal vette körül. Báthori Miklós püspök Mátyás király idején reneszánsz stílusban átépíttette. A vár első török elfoglalásakor - 1542-ben - megrongálódott, majd részben dzsámivá alakították, részben a török várparancsnokok szálláshelye lett. Az 1590-es évek sűrűn változó magyar felszabadítási és török visszafoglalási csatái során egyre romosabbá vált. Gyakran az ostromlottak döntötték romba, hogy az ostromlók győzelme esetén használhatatlan legyen, akik azután helyreállítási munkálatokat végeztek.  Az 1625 és 1686 közötti második török birtoklás során - az újjáépítés mellett - az épület egy részét  lebontották, köveiből új bástyákat emeltek. (A török hódoltságot követően a maradék falakat is elbontották, az így nyert kövekből építve a ferences kolostort és templomot.)

Szent Mihály ("városi") templom. A tatárdúlás után németek költöztek Vác északi városrészébe. Ők létesítették - egy korábbi kis templom helyén - a Szent Mihálynak szentelt templomjukat, körülötte temetőjükkel.  Az eredetileg későromán  építményt a XIV-XV. század fordulóján gótikus stílusban  teljesen átépítették, megnagyobbították, majd a XVI. század közepéig még több kisebb átépítés is történt. Az első  török birtoklás során meghagyták a keresztényeknek, kezdetben a katolikusok, majd - Bocskai engedélyével - 1600-tól a protestánsok használatában. Azonban az 1625-ben kezdődő második birtoklás alatt - talán a megsokszorozott  őrség igényei miatt - a templomot elvették és átalakították. Tornya 1670-ben omlott le, 1684-ben felgyújtották. (A török alóli felszabadulás után a katolikusok visszavették a korábban használó protestánsoktól, és itt akarták felépíteni a Várban már nem létező székesegyházat, azonban ez elmaradt, és végül a két városrész határán épült fel a mai is álló. A városi templom maradékát 1760-ban bontották el.)





Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek