Tolna | Tolna, Fő tér
1942 - 1942 | Tolna, Fő tér | Forrás:képeslap
leguan | 2010-02-21 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Tolna | Tolna, Fő tér Tolna a templommal a reformkorban a Duna felől (mert akkor még ott folyt)
leguan | 2010-02-21

Tolna | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!
Nincs találat

Tolna, Fő tér

Cím: Dózsa György u.
GPS: 46.422702 - 18.775061
Építés éve:
Tervezte:
Kivitelezte:
HRSZ:
Beküldte: leguan
2010:02:21 15:14

A római katolikus templom 1773-ban épült barokk stílusban.
A Szentháromság szobor 1829-ben, copf stílusban készült.




kik építették a templomot?

Sokszor elgondolkodtam már a templomok építési körülményein. Mert azt feljegyezték, hogy ki építtette, de akárhogy is nézem, az egész környék jobbágyainak, mestereinek munkája és adója  van benne, és ők maguk (a jobbágyok) nagyon rossz körülmények között éltek.
A Tolna -lapon nagyon érdekes a temlom története, alaposan felkutatták az előzményeket, érdemes az egészet elolvasni, ez csak csöppnyi részlet:
(1765)A templomépítés megkezdésének újabb akadálya és oka, hogy a magyarországi jobbágyság jogviszonyai a török idõk óta rosszabbak lettek. A földesurak emelték a robotot és a különbözõ szolgáltatásokat. Ez elkeseredést váltott ki. Urbalialis forrongás indult meg Tolnán is,
[....]
A tolnaiak vontatottan ugyan, de teljesítették a 12 napi robotot,(1767)
[....]

http://www.tolna.hu/varos/varos_mueml.php?mid=14859468b67d8e&chapter=2

kik építették a templomot?

Sokszor elgondolkodtam már a templomok építési körülményein. Mert azt feljegyezték, hogy ki építtette, de akárhogy is nézem, az egész környék jobbágyainak, mestereinek munkája és adója  van benne, és ők maguk (a jobbágyok) nagyon rossz körülmények között éltek.
A Tolna -lapon nagyon érdekes a templom története, alaposan felkutatták az előzményeket, érdemes az egészet elolvasni, ez csak csöppnyi részlet:
(1765)A templomépítés megkezdésének újabb akadálya és oka, hogy a magyarországi jobbágyság jogviszonyai a török idõk óta rosszabbak lettek. A földesurak emelték a robotot és a különbözõ szolgáltatásokat. Ez elkeseredést váltott ki. Urbalialis forrongás indult meg Tolnán is,
[....]
A tolnaiak vontatottan ugyan, de teljesítették a 12 napi robotot,(1767)
[....]

http://www.tolna.hu/varos/varos_mueml.php?mid=14859468b67d8e&chapter=2

javítás

kicsit javítanom kellett, ezért lett a duplázás- az első már nem kell.

NofreT voltam (ez is lemaradt)

Örülök, hogy itt is látlak!

Örülök, hogy itt is látlak! Ez az "épületes" honlap igazán neked való lehet.

A templomok építése abban a korban nem a jobbágyok, hanem szabad mesteremberek (kőműves, ács, asztalos, vasműves  stb.) dolga volt. A jobbágy robot az anyagszállításra fordítódott. Habár Tolna esetében - az akkor még ott folyó Dunának köszönhetően - ez is inkább a hajósokra tartozott.

Tolnára egyébként - éppen a Dunának köszönhetően - nem annyira a mezőgazdaság, hanem a hajózás, halászat, vízimalmok, árúszállítás és az ezeket kiszolgáló ipar volt jellemző. Erre jellemző az, hogy a  templom építésének idején (1764-1783 között) a tolnai   Festetics-uradalom bevételei között az iparosoktól beszedett úrbéri szolgáltatás átlagosan évi 3990 forint volt, míg a jobbágyok robotjából szárzamó csak átlag évi 3250 forint. (Forrás: Tolna mezőváros monográfiája,  Tolna 1992.)

robot
Úgy értettem a befektetett munkát, hogy nem csak közvetlenül dolgoztak (a segédmunkán, bár akkoriban nem lehetett csekélység munkagépek híján az anyagmozgatás, kitermelés, megmunkálás, amihez elég az irányító mester a sok kézierő mellé) , hanem a havi 12 nap robot másutt is kamatozhatott, vagyis az elkölthető pénz ebből is származott. Valami haszna csak volt egy-egy településnek, ha érdemes volt bérbe venni, mint pl. ezt a területet is. (egy nagy épület építésénél nem az anyag odaszállítása a legnagyobb tétel, de inkább nem részletezem)

Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek