Mezőberény | Mezőberényi látnivalók
1930 - 1939 | Római katolikus templom, Strandfürdő, Községháza, Evangélikus templom. | Forrás:Képeslap
Ády | 2011-07-08 Nagy kép
Van képed a helyhez?

Mezőberény | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!
Nincs találat

Mezőberényi látnivalók

Cím:
GPS: 46.825759 - 21.029156
Építés éve:
Beküldte: egykor.hu
2011:07:05 14:45

1982-es adatok:

Mezőberény ma 11 852 lakosú község. A középkorban még a Kőrös partján állt. Az árvizek szorongatásai elől azonban lakossága a magasabban fekvő részekre települt át.

A török időkben megfogyatkozott népességéhez később a környező községekből települtek ide magyar családok. Az 1700-as évek elején szlovákok, majd Baden és Württemberg vidékéről németek költöztek be. A magyarok és németek egy-egy, a szlovákok két területet laktak. Ebben az arányban választottak meg a három nemzetiségű községi előljárókat is.

Itt nyitotta meg kapuit 1802-ben a megye első gimnáziuma. Volt tanulói között a költő Sárossy Gyula, a festő Orlai Petrich Soma, a történetíró Haán Lajos nevét olvashatjuk. 1830 körül tíz éven át itt működött Festetich bárónő leánynevelő intézete, melynek 1838-1840 között Szendrey Júlia is tanulója volt.

Petőfi Sándor is többször megfordult Berényben, a rokoni Orlai Petrich család vendégeként. Utoljára 1849 júliusában lakott itt, amikor családjával menekülésre kényszerült Pestről. Innen indult a halálba is, Erdély felé, hogy csatlakozzon Bem seregéhez.

A múlt század végén három malom, téglagyár és a megye első szövőgyára működött Berényben.

Napjainkban Műszaki és Vasipari Szövetkezetének játékai tették ismertté. Naponta mintegy 3000 játékautót, repülőt, perselyt, kardot készítenek.

Jelentősebb látnivalói között a legrégibb épület az 1789-ben emelt, zsindellyel fedett tornvú, német barokk stílusú I. kerületi Evangélikus templom (Marx tér). Oltárképét — Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket — Orlai Petrich Soma festette.

A II. kerületi evangélikus templom (Marx tér), melyet a kerület szlovák lakosságáról „tót templom"-nak neveznek, 1792-1798 között épült. Oltárát 1811-ben Dunaiszky Lőrinc, oltárképét Schöff József készítette.

Az ugyancsak késő barokk református templom (Lenin tér) 1805-ben épült, a hívek adományaiból, akik még a téglákat is maguk vetették és égették ki, s azt adták a gyulai építőmester, Czigler Antal keze alá.

A felekezeti sokszínűség 1886-ban teljesedett ki, amikor Fejérvári Miklósné adományából elkészült az eklektikus Mária nevenapja templom (Népköztársaság u. 25.).

A Lenin téren álló Tanácsháza századfordulón emelt falai az Orlai Petrich család lakóházának helyén épültek. Előtte Vass Viktor sebesült katonát mintázó háborús emlékműve áll.

A községben és határában két Petőfi-emlékhely található: Petőfi-emlékfaként gondoznak egy jól fejlett tölgyet, s 1961- ben Petőfi-emlékoszlopot állítottak k fel a Körös partján, az egykori révnél, ott, ahol Petőfi 1849. július 18-án átkelt Erdélybe indulva.

Mezőberény határában a Hosszúfoki 1. sz. víztelepen Körösök és a Berettyó szabályozásában kiemelkedő munkát végzett vízépítő mérnökről elnevezett Bokody Károly Vízügyi Múzeum mutatja be a múlt században épült szivattyútelepet, működőképes gőzgépét, s a Körösök vidékén folyó vízszabályozások tervanyagát és munkaeszközeit.




Körös nem pedig...

Körös nem pedig Kőrös


Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek