Kecskemét | Aranyhomok Szálló
1965 | | Forrás:fortepan.hu (Kép-28984)
Ády | 2013-01-28 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Kecskemét | Aranyhomok Szálló1962 | | Forrás:Képeslap
Ády | 2009-12-11
Kecskemét | Aranyhomok Szálló1960 - 1969 | Bőröndcímke az épület sziluettjével
Ády | 2010-09-08
Kecskemét | Aranyhomok Szálló1960 - 1969 | Bőröndcímke az épület sziluettjével
Ády | 2010-09-08
Kecskemét | Aranyhomok Szálló1963 | | Forrás:képeslap
Ády | 2012-01-19
Kecskemét | Aranyhomok Szálló1963, | | Forrás:képeslap
Ády | 2012-05-10
Kecskemét | Aranyhomok Szálló1965 | | Forrás:képeslap
Ády | 2012-05-10
Kecskemét | Aranyhomok Szálló1965 | Az étterem. | Forrás:Saját-Magyarország könyv
Ády | 2011-09-15
Kecskemét | Aranyhomok Szálló1965 | A szálló bárja. | Forrás:Saját-Magyarország könyv
Ády | 2011-09-15
Kecskemét | Aranyhomok Szálló1969 | | Forrás:képeslap
Ády | 2012-04-02
Kecskemét | Aranyhomok Szálló1970 - 1979 | | Forrás:Képeslap
Ády | 2010-09-08
Kecskemét | Aranyhomok Szálló1970 - 1979 | | Forrás:képeslap
Ády | 2012-01-19
Kecskemét | Aranyhomok Szálló1980 | | Forrás:Képeslap
Ády | 2013-08-29
Kecskemét | Aranyhomok Szálló1980 - 1989 | | Forrás:Képeslap
Ády | 2010-09-29
Kecskemét | Aranyhomok Szálló2010 | | Forrás:panoramio.com | Fotó:Györgyiné Koncz Judi…
Ády | 2012-05-10

Kecskemét | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!

Aranyhomok Szálló

Cím: Kossuth tér 3.
GPS: 46.908112 - 19.690719
Építés éve: 1962
Tervezte: id Janáky István, Perczel Dénes
Kivitelezte:
HRSZ:
Beküldte: Ády
2009:12:11 11:37

Tervezők: Janáky István id.és Perczel Dénes

A kecskeméti főtér rendezéséhez kapcsolódott a város régi szállodájának lebontása, s egy új építése. Az Aranyhomok Szálló terveit a Magyar Építőművészetnek ugyanaz a száma közölte először, amelyben a Vigadó-pályázat anyaga is megjelent. Az épület környezethez való viszonya egyértelmű megfogalmazást nyert: a szálló a tér síkjából hátraugorva saját előteret, piazettát kapott, míg "a városrendezési terv a térfalakra vonatkozólag leszögezte, hogy elemei más-más korban épülvén és azt híven tükrözik is, az új szállótól is ezt a szerepet várja." Az épületet átadása után is bemutatta a Magyar Építőművészet, s - talán a tervező, Janáky István építészeti szakmai elismertsége magyarázza - a puszta leíráson túl értékelést is közöltek róla. A korábban egyértelmű elvek - korszerűség, modernség, kontraszt - mellett Granasztói Pál írásában új elemként fogalmazódott meg a hely kifejezésének az igénye is. A kecskeméti szálló elsősorban modern - írta Granasztói. A homlokzat "a parókia barokkos formái mellett, a 'lechneri' szecessziós városháza közelében, az egész kevert építészetű téren szinte tisztító, ellensúlyozó hatású; korunk keménységét, határozottságát hirdeti." A teljes frontot betöltő loggiasort a déli tájolás, a kilátás és az így elérhető raszteres-semleges hatás indokolja. Mindezek mellett az épület a helyhez, konkrétan az Alföldhöz is kötődik. A szálló erénye és értéke "a kiérlelt, szép, nyugalmas tömegarány - ez a részarányokra is vonatkozik - , amiben érezhetjük azt az elöljáróban jelzett alföldi építészeti ízt, zömökséget, vaskosságot, egyszerűséget, amivel az épület újszerűsége ellenére lényegében mégis a helyhez idomul, onnan nőttnek látszik."

A szállót az utókor a fontos épületek között tartotta számon, s mára felkerült a műemléki védettségre javasolt XX. századi épületek listájára. Az indokolásban az épület önértékei szerepelnek: a jó arányok, az árnyékok adta geometria, a homlokzati kváderosztás finomsága, az eredeti fényreklám, s a megmaradt képzőművészeti alkotások. Az Aranyhomok valóban reprezentánsa korának, hangsúlyozottan raszteres homlokzatával egyik első példája a szocreáltól "felszabadult" újra modern építészetnek, s így a kortársaknak valószínűleg többet jelentett, mint a gondosan kiérlelt arányok harmóniája. A történet ismerete nélkül, mai szemmel az épület általános erényei, de különösen a környezetbe való illeszkedése átértékelődik. "Az épület minden jószándéka ellenére egy átlagos szemlélőben csak egy újabb, középszerű, középfolyosós garzonház benyomását kelti, amelyről egyáltalán nem az jut eszébe, hogy mennyire nagyszerű hátteret képez a térnek és a Nagytemplomnak, hanem az, hogy idegen lényként valami furcsa másság-érzést áraszt magából. ... A ház nem a tér egészével, hanem csak a tér egy részével (a piazettával) próbál kommunikálni. Amennyiben e kommunikáció nem korlátozódna le ennyire, feltehetőleg a teret lezáró épületek homlokzati rendszeréből adódó befeléfordulását a szálloda nem totális kifeléfordulással reagálná le, mint ahogy azt feltépett méhkasszerű homlokzatával és a szinte közvetlenül a térbe nyíló (már-már a térbe helyezett) szobaegységeivel teszi." - írta egy fiatal építész az épületről 2000-ben. F: arch.et.bme.hu





Janáky István, id. tervezte

Janáky István, id. tervezte


Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek