- A malom 1956-os... [kugi]
- A malom 1924-es... [kugi]
- További képek és... [kugi]
- A balról látható... [kugi]
- Kedves Róbert!... [Kurucles]
- Köszi! Sajnálom! [Ády]
- Lebontották és a h [Kimster20]
- Tinódi utca 1. –... [visuo]
- Soroksári út... [visuo]
- 1909-ben tervezték... [visuo]

a meghiúsult előzmény, Forschel kőművesmester papírmalom terve 1773-ból | Forrás:Mares Valéria: A Diósgyőri Papírgyár kétszáz éve, Közgazdasági és Jogi 1982.
leguan | 2014-05-27 Nagy kép
Diósgyőri Papírgyár
2014:05:27 16:59
A Csehországból érkező Altmann Ernő 1773-ban a Szinva völgybe Forschel József kőműves mesterrel papírmalmot terveztetett, azonban a pozsonyi Kamara, majd Mária Terézia rendelete elutasította a létesítést.
Az új vállalkozó, Martinyi Sámuel – néhány dokumentumból becsülhetően – 1782-től tudta megindítani papírmalmát. E manufaktúra gyárrá alakulására az 1840-es gyáripari törvény és a reformkori iparfejlesztési törekvések keretei között került sor, Fiedler Károly tulajdonlása alatt, majd az 1890-es évekre gépesítése elérte az európai színvonalat, az új tulajdonos Kolba Mihálynak köszönhetően.
Az 1885-ös első budapesti országos iparkiállításon a gyár kiérdemelte a Nagy Érmet, majd sorra nyerte a hazai és külföldi megmutatkozások elismeréseit, és ebben az időszakban vált a magy. kir. Államnyomda beszállítójává. Azonban az I. világháborút követően romlottak a gyár gazdasági feltételei, amiből kimenekülésként 1925-től részvénytársasággá alakult, de ez sem hozott megoldást. A II. világháború leromlott állapotban találta a gyárat, megoldásnak mutatkozott a kifejlesztett „műbőr”, amit katonai célokra is gyártottak („papírtalpú” bakancs).
A háború utáni államosítással az ötvenes évek technikai korszerűsítéseinek köszönhetően a termelés ismét növekedett, 1963-ban a gyár a Papíripari Vállalat tröszt része lett, 1993-ban a Pénzjegynyomda tulajdonába került, jelenleg újra részvénytársaságként működik (DIPA Zrt.). Mai tevékenysége bankjegy-, okmány-, érték-, jegyalap-papírok, vízjeles nyomópapírok, illetve biztonsági kartonok gyártása.
Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!