Budapest | Budapest kerületei 1873-ban, 1930-ban, 1950-ben
az 1873-as állapot | Forrás:Budapest régi térképei, Arcanum 2005.
leguan | 2012-02-03 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Budapest | Budapest kerületei 1873-ban, 1930-ban, 1950-ben 1928-as térképen | Forrás:Budapest 1928, Engel Nyomda
leguan | 2015-08-03
Budapest | Budapest kerületei 1873-ban, 1930-ban, 1950-ben1931 | az 1930-as állapot | Forrás:M. Kir. Állami Térképészet, 1931.
leguan | 2012-02-03
Budapest | Budapest kerületei 1873-ban, 1930-ban, 1950-ben Budapest 1930-tól és 1950-től | Forrás:saját összeállítás
leguan | 2013-07-28

Budapest | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!
árvíz a Margit-hídnál
Budapest Margit híd
barakk-telepek Pesten
Budapest IX. kerülete

Budapest kerületei 1873-ban, 1930-ban, 1950-ben

Cím: Budapest
GPS: 47.497912 - 19.040235
Építés éve:
Beküldte: leguan
2012:02:03 10:39

A városegyesítéssel 1873-ban létrehozott Budapesten 10 kerületet alakítottak ki, a budai oldalon hármat, a pestin hetet.

I. Krisztinaváros, Vár, Tabán, Kelenföld

II. Viziváros

III. Óbuda

IV. Belváros

V. Lipótváros

VI. Terézváros

VII. Erzsébetváros

VIII. Józsefváros

IX. Ferencváros

X. Kőbánya

A fővárost határoló települések: Újpest, Rákospalota, Szentmihály, Cinkota, Rákoskeresztúr, Szentlőrinc, Gubacs, Csepel, Promontor, Tétény, Budaőrs, Budakeszi, Nagykovácsi,  Hidegkút, Solymár, Üröm, Békásmegyer.

Az 1893-ban készült térképen a "közúti vaspálya" (lóvasút és villamos) hálózat is szerepel.

A kezdeti  kerületi beosztás 1930-ban változott. Mind a budai, mind a pesti oldalon két-két új kerület alakult.

A korábbi I. kerület területén létrejött a XI. és XII. kerület, az V., VI., VII. kerületek szűkítése helyet adott a XIII. és XIV. kerületnek, a korábbi VIII. kerület pedig a kibővített X.-nek.

Ez a felosztás maradt érvényben 1950-ig, Nagy-Budapest kialakításáig.




1950 óta nem...

1950 óta nem vátozott Budapest határa?

Lényeges...

Lényeges változásról nem tudok.

Van egy hiba ebben...

Van egy hiba ebben a posztban, ami ma végigsöpört a Facebookon is, ezért kezdtem el keresgélni, hogy mi lehetett a forrása :)

Szóval ha 1873-at és a kerületeket egy mondatban említjük, akkor a "VII. Erzsébetváros" hibás, ez helyesen: "VII. Terézváros" Terézvárost ugyanis 1873-ban kétfelé osztották, egyik része lett a VI. másik a VII. (választó) kerület. Az Erzsébetváros nevet csak 1882-ben kapta a VII. kerület, vagyis 1873-ban Erzsébetváros még nem látezett, cska a VII. kerület.

 

És még egy kiegészítés: a Margitsziget az V. kerülethez, Lipótvároshoz tartozott, és hogy ez mennyire nem volt triviális, az mutatja, hogy kis híján a III. kerület (Óbuda) része lett.

Ha nagyon...

Ha nagyon hasogatjuk a szőrszálat, akkor valóban  1873-ban az akkor kettéosztott korábbi Terézváros egyik fele a "VI. kerület Terézváros", a másik fele pedig csak símán a "VII. kerület" nevet kapta, de még egy évtized sem kellett hozzá, hogy megkapja az "Erzsébetváros" nevet is, és a következő majd' fél évszázadban ezt viselje az 1873-ban kialakított határok között. Ha nem hasogatjuk annyira, akkor - a mostani egyeztethetőség okából - előlegezhetjük ezt az elnevezést.

Margitsziget...

Margitsziget témára - bocsánat - elfelejtettem reagálni.

A középkortól szerzetes- (főként apáca-) rendek tulajdonából II. József rend-feloszlató intézkedése nyomán került ki. Ezt követően nádori/főhercegi magántulajdonba került (Nádor- vagy Palatinus-sziget). Ez  volt a helyzet Budapest 1873-as egyesítésekor is, vagyis a sziget magántulajdonban maradt, és egyik kerülethez sem tartozott. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1908. évi XLVIII. törvény értelmében József főhercegtől  a szigetet megvette, így a tulajdonos a Fővárosi Pénzalap lett. Ugyanakkor közigazgatási vonatkozásban a III. kerülethez, Óbudához tartozott, ezt bizonyítják a következő évtizedekben a Szigetet  bérlő különböző részvénytársaságokkal szembeni rendbírságok, amelyeket a III. kerületi Előljáróság szabott ki. De ezt mutatja az 1930-as állapotról szóló térkép színezése is. A tulajdonviszony csak 1948-ban, a fordulat évében változott, amikor a Sziget a Székesfőváros tulajdonába került. És - végül - Nagybudapest 1950-es létrehozása keretében (feltehetően politikai okokból is) a XIII. kerülethez sorolták.


Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek