Budapest | barakk-telepek Pesten
a telepek helye mai térképen
leguan | 2012-06-20 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Budapest | barakk-telepek Pesten az Auguszta-telep és környezete 1920-ban, a Keményffy utca már nem létezik, a Tomcsányi utca ma a Salgótarjáni út
leguan | 2012-06-20
Budapest | barakk-telepek Pesten az Auguszta-telep barakkjai 1918-as kataszteri térképen
leguan | 2012-06-20
Budapest | barakk-telepek Pesten a Zita-telep és környezete 1926-ban
leguan | 2012-06-20
Budapest | barakk-telepek Pesten a Zita-telep barakkjai 1918-as kataszteri térképen
leguan | 2012-06-20
Budapest | barakk-telepek Pesten Zita-telep egyik barakkja az 1930-as évek végén, hátterében a Gyáli út 6. | Forrás:Fortepan
leguan | 2012-07-05
Budapest | barakk-telepek Pesten a Zita-telep bontás előtt, 1941-ben | Forrás:korabeli Filmhíradó
leguan | 2012-06-22
Budapest | barakk-telepek Pesten a Mária Valéria-telep és környezete 1927-ben
leguan | 2012-06-20
Budapest | barakk-telepek Pesten a Mária Valéria-telep barakkjai 1918-as kataszteri térképen
leguan | 2012-06-20
Budapest | barakk-telepek Pesten 1970-ben az Üllői út a Pöttyös utca környékén, előtérben a Mária Valéria telep még meglévő házsorai. | Forrás:Fortepan / FERENCVÁROSI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY
leguan | 2016-01-09
Budapest | barakk-telepek Pesten 1976-ban a Mária Valéria telep házai az Üllői út felé fényképezve | Forrás:Fortepan/FERENCVÁROSI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY
leguan | 2016-01-09
Budapest | barakk-telepek Pesten 1976-ban a Mária Valéria telep házai az Üllői út irányából a Dési Huber utca felé fényképezve | Forrás:Fortepan/ FERENCVÁROSI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY
leguan | 2016-01-09
Budapest | barakk-telepek Pesten a ferencvárosi Kiserdei-telep 1926-ban, az engedély nélküli barakkok nincsenek jelölve
leguan | 2012-06-21

Budapest | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!

barakk-telepek Pesten

Cím: Budapest IX. kerülete
GPS: 47.465110 - 19.108832
Építés éve:
Beküldte: leguan
2012:06:20 20:13

Vagon-, majd barakk-lakók. Az I. világháború után elcsatolt területek vasúton menekültjei a nagyvárosok – főleg Budapest – pályaudvarainak külső vágányaira tolt vagonokban éltek mindaddig, amíg munkanélküliek voltak. Budapesten 1920-ban 16 ezer vagonlakó élt így,  1921-ben 2212 vagont használtak lakásnak. Valamivel kedvezőbb helyzetbe hozásuk érdekében a háborúban használt kisegítő barakk-kórházakat használták fel. Azután a munkát találók fokozatosan elköltözhettek innen a kislakásos telepekre, így a vidéki szegényekből adódó új beköltözőkkel a harmincas években fokozatosan megindult nyomorteleppé válás. 1932-ben az Auguszta-telepen 5000, a Mária Valéria-telepen 12.000, a Zita-telepen 1000, a (nem barakk-kórházból alakult) ferencvárosi kiserdei telepen 4000 ember élt.

Auguszta-telep. Auguszta fõhercegnõ (1875-1964), József fõherceg felesége, Ferenc József unokája. Védnökségével alakult 1914-ben  az Auguszta-alap nevű társadalmi szervezet, amely közadakozást gyűjtött a civil lakosságtól háborús segélyezésre. Ennek keretében létesült Kőbányán a szükségkórház, amelyet azután 1919-ben a vagonlakó menekültek részére szükség-lakóteleppé alakítottak át. Mind a kórház, mind a telep Auguszta nevét viselte.

Mária Valéria-telep. Mária Valéria főhercegnő  (1868-1924) Ferenc József lánya. Közreműködésével a világháború első két évében 120 ideiglenes barakk létesült itt, egy korábban már itt lévő honvédségi kórház szomszédságában, és a továbbiakban rendszeresen jótékonysági akciókat szervezett a telepen.   1916-ban a kórháztábort róla nevezték el. Még ebben az évben tíz újabb, ekkor már téglából készült barakk épült, majd 1918-ban még hat barakképület került átadásra. A háborút követően e barakképítményeket 1919-1920  között átalakították szükséglakásokká. Az első időben 1033 egyszobás, komfort nélküli lakásban 8 ezer ember talált otthonra. Az 1930-as évek második felében a telep bővült, a lakások a száma 1940-ben már 1776. A telep felszámolására csak az ’50-es évek végétől kerülhetett sor.

Zita-telep. Zita  főhercegnő, királyné (1892-1989), IV. Károly hitvese, Habsburg Ottó édesanyja. 1917 után a nevét viselte a m. kir. Honvédség Gyáli úton 1898-ban létesült helyőrségi kórháza. A megnövekedett beteg- és sérültszám miatt emellett rövidesen 74 barakkból álló hadikórház létesült, ami 1919-től szükséglakóteleppé vált. E  Zita-telep kezdetben a háborús Zita-kórház 40 barakkjából állt, amelyből 1924-ben 29 barakképületet egy-kétszobás lakásokká alakítottak, így 480 ideiglenes szükséglakás jött létre. A negyvenes évek elején kezdték a bontását. (Helyén jelenleg az FTC edzőpályája található.)

Kiserdei-telep. A Ferencvárosi pályaudvar déli részénél volt eredetileg a ferencvárosi Kiserdő, amit az I. vh. tüzelőhiánya miatt a környék szegényei kiirtottak, s az ingyen telkekre önkényesen kalibákat, viskókat tákoltak. Olcsó bérlet mellett csatorna-, víz- és villanyvezeték nem volt, a telep szélén egyetlen közkutat használhattak. A kerti szerszámbódékból később egyre több szálláshely lett, 1922 és 1928 között mintegy 5000 ember telepedett le itt.




Én ott születtem,...

Én ott születtem, az Auguszta telepen 1944.11.11. Nem sokan vagyunk életben, sokan szégyelik, pedig szép kertes házunk volt. Valaki hozzon létre egy honlapot, biztosan sokan felkeresik.

Üdvözletem! Ha...

Üdvözletem!

Ha már sorra veszük a két világháború közötti  budapesti és környéki szegény telepeket,tegyünk emlitést a Budapest,XI.ker.ben

1922 és 1938 között létező Jeruzsálem teleptről is mely a mai Galvani utca és a Keserű ér(Kb.A Hengermalom út vonala?)közötti területen volt.Erről a telepről ezt írja a wikipedia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Jeruzsálem-telep_(Budapest)

Köszönöm a...

Köszönöm a kiegészítést.


Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek