Budapest XIV. kerület | Erzsébet Nőiskola, Teleki Blanka Gimnázium
1904-ben az Hermina úti és István úti homlokzatok | Forrás:Vasárnapi Újság 1904. 27. szám | Fotó:Klösz György
leguan | 2013-01-24 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Budapest XIV. kerület | Erzsébet Nőiskola, Teleki Blanka Gimnázium 1904-ben az udvari játszótér | Forrás:Vasárnapi Újság 1904. 27. szám | Fotó:Klösz György
leguan | 2013-01-24
Budapest XIV. kerület | Erzsébet Nőiskola, Teleki Blanka Gimnázium tornaterem, egyúttal díszterem | Forrás:képeslap
leguan | 2013-01-24
Budapest XIV. kerület | Erzsébet Nőiskola, Teleki Blanka Gimnázium a Teleki Blanka gimnázium 2009-ben | Forrás:Creative Commons | Fotó:Brunner Attila
leguan | 2013-01-24
Budapest XIV. kerület | Erzsébet Nőiskola, Teleki Blanka Gimnázium a Teleki Blanka gimnázium 2010-ben | Forrás:evekesemlekek.com | Fotó:Samu
leguan | 2013-01-24

Budapest XIV. kerület | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!

Erzsébet Nőiskola, Teleki Blanka Gimnázium

Cím: Ajtósi Dürer sor 37
GPS: 47.512950 - 19.094453
Építés éve: 1902
Tervezte: Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond
Kivitelezte:
HRSZ:
Beküldte: leguan
2013:01:24 16:04

Az elemi iskolák tanítónőinek  képzésére szolgáló intézetet 1869-ben nyitották meg Budán Eötvös József minisztersége alatt (igazgatóul Zirzen Jankát kinevezve). 1872-ben  a tanitónőképzőt kibővítették a felsőbb nép- és polgári iskolai pedagógusok képzésével, és ez  az intézet átköltözött az Andrássy-úton számára emelt épületbe, ahol 1902-ig működött.

Időközben azonban szűknek bizonyult az Andrássy-úti épület, ezért új otthonába, az István-út (most Ajtósi-Dürer sor) és Hermina-út sarkán levő díszes és kényelmes nagy épületbe került 1902-ben az intézet, akkor már – 1898 óta – "Erzsébet   Nőiskola” névvel.

A Fischof-féle  telken létesült épületet Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond építészek tervezték. A magasföldszint + két emeletes iskola a szomszédos Vakok Intézetéhez csatlakozó, L-alaprajzú, előkertes épület. A hullámvonalas attikával záródó homlokzatokat téglapárkányok és lizénák tagolják. Az ablakkeretek csipkézettek. A két homlokzat középrizalitja felett kupolás tető.  Az alacsonyföldszinten volt a két nagy ebédlő, külön tálalószobákkal, közöttük a konyha, a fürdő-szobák, a mosó-, vasaló- stb. helyiségek, cseléd-lakások és éléstárak. A magasföldszinten az irodai helyi-ségek, fogadó szobák, osztálytermek, a tanácskozási és a tanári szobák, zongora gyakorlószobák, az igazgatói és két tanítónői lakás. Az első emeleten zeneterem, rajzterem, fizikai, kémiai, természetrajzi  előadótermek, laboratóriumok  és szertárak, kézimukaterem, könyvtár, tanári dolgozószobák A második emeleten a növendékek lakó- és hálószobái, mosdók. Az udvaron nagy tornaterem, amit dísztermül is használtak.

Az épület későbbi használói: 1918-tól Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola, 1928-tól – a tanárképző Szegedre költözésétől – leánylíceum, 1934-től leánygimnázium, 1946 óta Teleki Blanka Gimnázium.




Csak megjegyezném,...

Csak megjegyezném, hogy nem Herczog Zsigmond, hanem Herczegh Zsigmond az építész neve.

Az 1880-as...

Az 1880-as évektől minisztériumi főmérnök volt. Baumgarten Sándorral a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megbízásából 1888-tól húsz év alatt a nevelési és oktatási intézmények országos hálózatát alakították ki, tervezték meg. Ők maguk vezették az építkezéseket is. Közös munkáik: Elemi iskola (ma: Bródy Imre Gimnázium, Újpest, Attila u. 8-10., 1902), elemi iskola (ma: Bay Zoltán Elektronikai, Gépészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző, Újpest, Lőrinc u. 40., 1902), Országos Vakok Intézete (Bp., 1899-1904), Erzsébet Nőiskola (Bp. XIV., Ajtósi Dürer sor 37-39. sz., 1902).

Kösz, javítottam.

Kösz, javítottam.


Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek