- A malom 1956-os... [kugi]
- A malom 1924-es... [kugi]
- További képek és... [kugi]
- A balról látható... [kugi]
- Kedves Róbert!... [Kurucles]
- Köszi! Sajnálom! [Ády]
- Lebontották és a h [Kimster20]
- Tinódi utca 1. –... [visuo]
- Soroksári út... [visuo]
- 1909-ben tervezték... [visuo]

1904-ben az Hermina úti és István úti homlokzatok | Forrás:Vasárnapi Újság 1904. 27. szám | Fotó:Klösz György
leguan | 2013-01-24 Nagy kép
Ajtósi Dürer sor 19-21
Erzsébet Nőiskola, Teleki Blanka Gimnázium
2013:01:24 16:04
Az elemi iskolák tanítónőinek képzésére szolgáló intézetet 1869-ben nyitották meg Budán Eötvös József minisztersége alatt (igazgatóul Zirzen Jankát kinevezve). 1872-ben a tanitónőképzőt kibővítették a felsőbb nép- és polgári iskolai pedagógusok képzésével, és ez az intézet átköltözött az Andrássy-úton számára emelt épületbe, ahol 1902-ig működött.
Időközben azonban szűknek bizonyult az Andrássy-úti épület, ezért új otthonába, az István-út (most Ajtósi-Dürer sor) és Hermina-út sarkán levő díszes és kényelmes nagy épületbe került 1902-ben az intézet, akkor már – 1898 óta – "Erzsébet Nőiskola” névvel.
A Fischof-féle telken létesült épületet Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond építészek tervezték. A magasföldszint + két emeletes iskola a szomszédos Vakok Intézetéhez csatlakozó, L-alaprajzú, előkertes épület. A hullámvonalas attikával záródó homlokzatokat téglapárkányok és lizénák tagolják. Az ablakkeretek csipkézettek. A két homlokzat középrizalitja felett kupolás tető. Az alacsonyföldszinten volt a két nagy ebédlő, külön tálalószobákkal, közöttük a konyha, a fürdő-szobák, a mosó-, vasaló- stb. helyiségek, cseléd-lakások és éléstárak. A magasföldszinten az irodai helyi-ségek, fogadó szobák, osztálytermek, a tanácskozási és a tanári szobák, zongora gyakorlószobák, az igazgatói és két tanítónői lakás. Az első emeleten zeneterem, rajzterem, fizikai, kémiai, természetrajzi előadótermek, laboratóriumok és szertárak, kézimukaterem, könyvtár, tanári dolgozószobák A második emeleten a növendékek lakó- és hálószobái, mosdók. Az udvaron nagy tornaterem, amit dísztermül is használtak.
Az épület későbbi használói: 1918-tól Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola, 1928-tól – a tanárképző Szegedre költözésétől – leánylíceum, 1934-től leánygimnázium, 1946 óta Teleki Blanka Gimnázium.
Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!
Csak megjegyezném, hogy nem Herczog Zsigmond, hanem Herczegh Zsigmond az építész neve.
Az 1880-as évektől minisztériumi főmérnök volt. Baumgarten Sándorral a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megbízásából 1888-tól húsz év alatt a nevelési és oktatási intézmények országos hálózatát alakították ki, tervezték meg. Ők maguk vezették az építkezéseket is. Közös munkáik: Elemi iskola (ma: Bródy Imre Gimnázium, Újpest, Attila u. 8-10., 1902), elemi iskola (ma: Bay Zoltán Elektronikai, Gépészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző, Újpest, Lőrinc u. 40., 1902), Országos Vakok Intézete (Bp., 1899-1904), Erzsébet Nőiskola (Bp. XIV., Ajtósi Dürer sor 37-39. sz., 1902).
Kösz, javítottam.