- A malom 1956-os... [kugi]
- A malom 1924-es... [kugi]
- További képek és... [kugi]
- A balról látható... [kugi]
- Kedves Róbert!... [Kurucles]
- Köszi! Sajnálom! [Ády]
- Lebontották és a h [Kimster20]
- Tinódi utca 1. –... [visuo]
- Soroksári út... [visuo]
- 1909-ben tervezték... [visuo]
XIII. kerület Margitsziget
XIII. kerület Margitsziget
XIII. kerület Váci út
XIII. kerület Zielinski Szilárd sétány
XIII. kerület Zielinski Szilárd sétány
XIII. kerület Hajós Alfréd sétány
XIII. kerület Margitsziget
XIII. kerület Hajós Alfréd sétány
XIII. kerület Hajós Alfréd sétány
XIII. kerület Margitsziget
XIII. kerület Margitsziget
XIII. kerület Margitsziget
XIII. kerület Margitsziget
Margitszigeti víztorony
2011:08:27 09:09
A szecesszió virágzásának évtizedeiben számos kiváló építészeti alkotás született, például a budafoki Törley-kastély, a József Telefonközpont és az 1911-ben épült Margitszigeti víztorony. Mindhárom tervezője Ray Rezső Vilmos (1876-1939). Akit említenek ifj. Ray Rezsőként is, hiszen apja, id. Ray Rezső Lajos (1845-1899) szintén neves építész volt (pl. a Royal Nagyszálló, a Szent Lukács Fürdőszálló, a siófoki üdülőtelep megalapítása).
Ray mind a víztorony, mind a telefonközpont esetében zseniális mérnökkel dolgozott együtt: Zielinszky Szilárd professzorral, Magyarország első műszaki doktorával, a Fővárosi Közmunkatanács későbbi elnökével. Zielinszky a vasbeton alkalmazásában európai szinten is az úttörők közé tartozott, itthon pedig egyértelműen ő volt az új anyag meghonosításának vezéralakja. Ray és Zielinszky rendszeres együttműködése így valóságos technológiai reformot jelentett, s kimagasló jelentőséggel bír a modern magyar építészet történetében.
A víztorony magassága 57 m, a vízmedence átmérője: 13 m, tartalma: 600 m3. A főoszlopok szabad magassága: 13,2 m, terhelése egyenként: 220 t. A belső betonlépcső magassága: 24 m, a vaslépcső magassága: 20 m.
1938-ban a szabadtéri színpadot a torony mellett építették fel, és ezután a színpad megvilágítását a fölé magasodó toronyról oldották meg. A II. világháborúban katonai objektum volt a torony, ablakait bebetonozták, csak lőréseket hagytak. 1944-ben megsérült a torony, a medence falaiból egész darabok hiányoztak. A felújítás 1947-ben kezdődött meg, és sokáig elhúzódott (ekkor cserélték le a tetőzet eredeti Zsolnay-majolika borítását). Az ötvenes évek közepétől a vízművek már nem használta a létesítményt. A 168 óra rádióműsor 1983 tavaszán sugárzott adásában felhívást tettek közzé, hogy mindössze 100 forintért új gazdát keresnek az akkorra nagyon leromlott épületnek. A nyilvános pályázat győztese a Göncöl Csillagászati és Planetológiai Társaság, a Göncöl Alapítvány elődje lett, azonban nem tulajdonosként, hanem bérlőként. Ez évben a homlokzatot felújította a Vízművek, a medencét eltávolította a toronyból. A tetőzeten kis ablakokat nyitottak. A belső felújítást a Göncöl végezte, ezután kiállító galéria és kilátóhely működött a toronyban.
Ez évben a Fővárosi Önkormányzat – felmondva az 1984 óta fennálló bérleti szerződést – a Szabadtéri Színpad telephelyének sorolta át.
Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!