Szent Margit (Kaffka Margit) Gimnázium

A Redemptorissa (redemptore=megváltó) női szerzetes kongregáció 1920-ban határozta el, hogy Budapesten leánygimnáziumot létesít. Az első években a Váli utca és Fehérvári út sarkán levő Székesfővárosi Polgári és Elemi Iskola egyik emeletét használták. 1930-ra a tanulók száma már 313-ra emelkedett, ezért a Főváros segítségével megszerezték a Szent Imre herceg útja (ma Villányi út)  5-7 sz. alatti ingatlant.

Fábián Gáspár műépítész tervei alapján a neobarokk stílusú háromemeletes épület 1930-1932 között készült el.
Monumentális külső megjelenése mellett  pedagógiai és higiéniai szempontból is korszerű követelményeket elégített ki. Az épületben működő  leánygimnázium 10 termet, a líceum és német gimnázium 11 tantermet, a népiskola 2 tantermet kapott. Mindezt korszerű szertárak, fedett uszoda (364 m2), gyakorló konyha, könyvtár egészítették ki. A diákok által használt kert és a sportpályák területe 2500 m2 volt.

Az 1945-46-os tanévben az ostromban megrongálódott  Margit Intézetben 12 általános iskolai osztály mellett 9 gimnáziumi és 4 líceumi osztály indulhatott. Az egyházi iskolák 1948-as államosítását követően  Martos Flóra Gimnáziumként működött az intézmény, majd az 1954-es tanévtől a Kaffka Margit Gimnázium kapott termeket az épületben, melyet 1967-ben teljesen birtokba vehetett. Közben 1950-től 1967-ig az Agrártudományi Egyetem egy része is otthont kapott az épületben.  A Szent Margit Gimnázium első osztálya 1996-ban indulhatott újra.

Közeli helyek