Budapest VIII. kerület | pesti Népszínház indulása
a Népszínház eredeti terve | Forrás:Vasárnapi Újság 1874. 23.
leguan | 2015-08-14 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Budapest VIII. kerület | pesti Népszínház indulása elkészültekor, 1875 körül a főhomlokzat és az oldalhomlokzat a Kerepesi út felől nézve | Forrás:Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.103 | Fotó:Klösz György
leguan | 2015-08-14
Budapest VIII. kerület | pesti Népszínház indulása a másik oldalhomlokzat és a hátsó homlokzat a Népszínház utca felől nézve | Forrás:Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.105 | Fotó:Klösz György
leguan | 2015-08-14
Budapest VIII. kerület | pesti Népszínház indulása a hátsó homlokzat a majdani József körút felől nézve | Forrás:Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.104 | Fotó:Klösz György
leguan | 2015-08-14
Budapest VIII. kerület | pesti Népszínház indulása a Rákóczi út felől 1911-ben | Forrás:képeslap
leguan | 2015-08-14
Budapest VIII. kerület | pesti Népszínház indulása a színház helye 1871-es térképen | Forrás:Budapest régi térképei, Arcanum 2005.
leguan | 2015-08-14
Budapest VIII. kerület | pesti Népszínház indulása a színház 1878-as térképen, a Nagykörút még nem létezik | Forrás:Budapest régi térképei, Arcanum 2005.
leguan | 2015-08-14

Budapest VIII. kerület | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!

pesti Népszínház indulása

Cím: Blaha Lujza tér 1
GPS: 47.496535 - 19.069598
Építés éve: 1874
Tervezte: Ferdinand Fellner és Hermann Helmer
Kivitelezte:
HRSZ:
Beküldte: leguan
2015:08:14 14:33

1869-et követően többszöri  nekibuzdulás,  a szükséges tőke biztosításának részvénykibocsátással, országos gyűjtéssel vagy állami sorsjátékkal is csak részben sikeres  próbálkozásai után a Főváros egy telek kedvező átengedésével  tette lehetővé  a pesti Népszínház felépítését. A telek az akkori Kerepesi út - Bodzafa utca - Sertéskereskedő utca  találkozásánál volt.  (A Kerepesi út  1906-től Rákóczi út, a Bodzafa utca  1889-től Rökk Szilárd utca,  a Sertéskereskedő utca  1874-től Népszínház utca.)

Az építési terveket Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építészek irodája készítette el. A főhomlokzatot  a város felé fordították, két oldalán egyemeletes és toronnyal díszített szárnyépületekkel, amelyek azonban anyagi okokból nem készültek el. A színpad meghosszabbítását képező hátsó homlokzatot a majdani Nagykörútra tervezték. Ugyan a Nagykörút nyomvonalát a fővárosi Közmunkatanács már 1870-re elkészíttette, azonban  a körút itteni szakasza csak az 1880-as évek második felére épült be, addig a színházat mind körúti homlokzata felől, mind a főhomlokzata elé elképzelt tér felől a régi kis pesti házak vették körül.

Az épület tervének korabeli leírásából: "2672 személy befogadására lesz építve; e helyek legnagyobb része ülőhely. A három emeleten és a földszinten páholy lesz összesen 52, erkélytámlány 479, erkélyzártszék 221, középamphitheatrumi szék 146, földszinti támlásszék 386, földszinti zártszék 130, állóhely 1086. A színpad szélessége7 öl, mélysége a hátsó színpaddal együtt 12 öl lesz.......  A nézőtér, melyet a mennyezetről lefüggő gázcsillár világit meg, igen nagy és köridomú....... A színpad alatt lesznek a süllyesztő készülékek."

A Népszínház 1875. október  15-én nyílt meg.  Rákosi Jenő vezetésével a Nemzeti Színház műsorából levált népszínműveket  és az operetteket vették repertoárba. Az 1890-es évek végére vesztett népszerűségéből, nem állta a versenyt az Operettszínházzal.  Népszínház-Vígopera nevű programjuk 1908-ban megbukott, helyükre  ideiglenes jelleggel a Nemzeti Színház költözött. Az épületet -  kilenc évtizedes szolgálata után - 1965-ben bontották le.





Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek