Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)
Főhomlokzat | Forrás:Pálinkás Edit - A Népopera építéstörténete
Ády | 2012-05-27 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház) Oldalhomlokzat | Forrás:Pálinkás Edit - A Népopera építéstörténete
Ády | 2012-05-27
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)1911 | | Forrás:Vasárnapi Újság
Ády | 2012-05-27
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)1911 | | Forrás:Vasárnapi Újság
Ády | 2012-05-27
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)1911 - 1919 | Népopera | Forrás:képeslap
Ády | 2010-01-27
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)1912 | | Forrás:Képeslap
Ády | 2011-09-13
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)1913 | | Forrás:Képeslap
Ády | 2013-03-25
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)1930 | | Forrás:képeslap
Ády | 2012-11-14
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)1958 | | Forrás:Saját - Utazz velünk! útikönyv
Ády | 2012-01-16
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)1970 - 1975 | | Forrás:fortepan.hu (21812)
Ády | 2012-01-16
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)2013 | | Forrás:Saját fotó | Fotó:Ády
Ády | 2013-02-20
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)2013 | | Forrás:Saját fotó | Fotó:Ády
Ády | 2013-02-20
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)2013 | | Forrás:Saját fotó | Fotó:Ády
Ády | 2013-02-20
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)2013 | | Forrás:Saját fotó | Fotó:Ády
Ády | 2013-02-20
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)2013 | | Forrás:Saját fotó | Fotó:Ády
Ády | 2013-02-20
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)2013 | | Forrás:Saját fotó | Fotó:Ády
Ády | 2013-02-20
Budapest VIII. kerület | Népopera (Erkel Ferenc színház)2013 | | Forrás:Saját fotó | Fotó:Ády
Ády | 2013-02-20

Budapest VIII. kerület | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!
Köztársaság tér
Köztársaság tér 30
Lakóház, kollégium
Köztársaság tér 22-25

Népopera (Erkel Ferenc színház)

Cím: Köztársaság tér 30.
GPS: 47.496879 - 19.076815
Építés éve: 1911
Tervezte: Komor Marcell, Jakab Dezső, Márkus Géza
Kivitelezte:
HRSZ:
Beküldte: Ády
2010:01:27 12:16

A Köztársaság téri teátrumot a valamikori Tisza Kálmán téren mindössze kilenc hónap alatt épült fel Budapest legnagyobb befogadóképességű (akkor 3167 férőhelyes) színháza. Népoperának hívták.

A telket a főváros adta, de felépítése - ma így mondanánk - magánfinanszírozásban zajlott. A tervezők, Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza - a nevéhez méltóan - tömegeket vonzó, viszonylag olcsón fenntartható és nagyszínpadi produkciók befogadására alkalmas épületben gondolkodtak. Már az első kritikák kiemelték a hatalmas befogadóképesség, a remek akusztika és az akkor szokatlan, trapéz alakú nézőtérnek köszönhető nagyszerű láthatóság ideális hármasát.Az első direktor, Márkus Dezső műsorpolitikájában a klasszikus nagyoperák és balettek mellett rendszeresen megjelent az operett, sőt olykor igényes prózai művek is. Márkus néhány év alatt csődbe jutott, s az intézmény elindult lefelé a lejtőn. Az új bérlő, Beöthy László már jelentősen felpuhította az eredeti népoperai koncepciót, operettek és könnyű daljátékok kerültek inkább színre. A színházban szinte házi szerzőként szerepelt Zerkovitz Béla, akinek valamennyi operettjét itt mutatták be.

1917-től nemcsak a bérlő személye változott, de jelentősen átalakították az épületet, és új nevet is kapott. A Városi Színház nézőtere jelentősen csökkent ugyan (2400 főre), de még mindig a főváros legnagyobb középületének számított (ez ma is így van). A bérlők gyakori változása jelezte, hogy a befektetők és a fenntartók nemigen találták meg a számításaikat. 1921-től ismét az opera műfaja erősödött meg, a hely három évadra az Operaház fiókintézményévé vált, majd ezt követően újra a vegyes műsorpolitika lett domináns.

A sokadik bérlő visszavonulását követően, 1940-től öt évadon keresztül a főváros vette kezelésébe az intézményt, mely ez idő alatt Magyar Művelődés Háza néven működött. A második világháború dúlásai szerencsésen megkímélték az épületet, mely 1946-tól két éven keresztül moziként funkcionált. 1948-től - ismét Városi Színház néven - az eredeti feladatkörének megfelelően működött, majd 1951-ben, egy jelentősebb átalakítást követően megint az Operaház kezelésébe került. (Ekkor készültek a híres Bernáth Aurél-freskók is.) Az épület 1953-ban vette fel Erkel Ferenc nevét. F: momus.hu




..

épp most akarják lebontani..


Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek