- A malom 1956-os... [kugi]
- A malom 1924-es... [kugi]
- További képek és... [kugi]
- A balról látható... [kugi]
- Kedves Róbert!... [Kurucles]
- Köszi! Sajnálom! [Ády]
- Lebontották és a h [Kimster20]
- Tinódi utca 1. –... [visuo]
- Soroksári út... [visuo]
- 1909-ben tervezték... [visuo]

2014-ben a Vörösmarty tér felől a Váci és Deák Ferenc utcai homlokzatok | Forrás:saját fotó
leguan | 2014-10-02 Nagy kép
Váci u. 10
Váci utca 20.
Váci utca 25.
Váci utca 62-64.
Váci utca 32.
Váci utca
Váci utca 5.
Váci utca 1-3. története
2014:10:02 10:13
A Váci utca 1-3. alatt álló hatalmas palota története a hajdani pesti Városfalhoz tapasztott, a Váci kapu melletti két kis házzal kezdődött (ezek helyén van ma a palota délkeleti, Türr István és Váci utcai sarka). A fejlődés 1789-ben indulhatott, amikor – a pesti városkapuk közül elsőként – a Váci került bontásra.
Az így teret kapó, meglévő ház 1801-ben a rézműves Remold család birtokába került, akiktől 1814-ben a kereskedő Dogáli testvérpár vette meg. Ők kétemeletes házat építtettek a telekre, amelynek bolthelyiségeit divatos kereskedések foglalták el. Így alakult ki a háztömb Kis Híd (1908-tól Türr István) utcai homlokzata, gazdag kiképzésű erkélyráccsal és párkánydísz szobrokkal.
Ezzel egyidőben, a lebontott városfal helyén kialakított szomszédos telekre 1789-ben Fessl György ácsmester építkezett, létrehozva a Nagy Híd (1866-tól Deák Ferenc) utcai homlokzatot. Az ugyancsak kétemeletes házban a következő évtizedekben több tucat kereskedő bérelt bolthelyiséget. Legnevezetesebb az optikai árúval kereskedő Calderoni volt, gyakran a házat is róla nevezték meg. Calderoni István 1861-ben maga mellé vette Hopp Ferencet, aki halála után tovább vezette az üzletet, és meggazdagodva, földkörüli útjain vásárolt műkincsekből létrehozta azt a kelet-ázsiai múzeumot, amit azután róla neveztek el. A ház nem változott lényegesen sem az 1838-as árvíz, sem Hentzi 1849-es bombázásainak pusztítását követő újjáépítései során. Homlokzatát a szomszédos ház mintájára alakították ki.
A házat Fessl halála után a gazdag Parkfrieder József vette meg, aki a szomszédos Dogáli-háznak is tulajdonosa lett. Ő egyesítette a két ingatlant, majd 1869-ben eladta a Drasche családnak. Tőlük került később a kibővített telek a székházépítést tervező Első Hazai Takarékpénztár Egyesület tulajdonába, és az építkezés 1913 és 1915 között megtörtént. A bankpalota pályázaton díjnyertes tervezője Alpár Ignác volt, külső és belső díszítő szobrait és domborműveit Maróti Géza alkotta, a belső tereket és reprezentatív bútorokat Faragó Ödön tervezte, az üvegablakokat Róth Miksa készítette. Nekik köszönhető a hatalmas épület átgondolt architektúrája és díszítése, nyugodt méltósága.
A lebontott Dogáli-ház párkánydísz szobrai múzeumba kerültek, jelenleg is láthatóak a Kiscelli Múzeumban.
Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!