- Dilich Óbuda... [Pajzsvivo]
- A malom 1956-os... [kugi]
- A malom 1924-es... [kugi]
- További képek és... [kugi]
- A balról látható... [kugi]
- Kedves Róbert!... [Kurucles]
- Köszi! Sajnálom! [Ády]
- Lebontották és a h [Kimster20]
- Tinódi utca 1. –... [visuo]
- Soroksári út... [visuo]

1875 - 1896 | Haas Palota | Forrás:Egy nagyváros születése ((Tanulmányok Budapest múltjából) 1998.
leguan | 2010-02-09 Nagy kép
Vörösmarty tér
Vörösmarty tér
Vörösmarty tér
Haas Palota
2010:02:09 00:13
A Gizella tér (később Vörösmarty tér) nyugati oldalán (a Vigadó mögött) állt Haas Fülöp és Fiai cég (szőnyegkereskedő) palotája.
Már nem látható.
A tér nyugati oldalának története meglehetősen mozgalmas volt az elmúlt kétszáz évben. A XVIII. század végén, 1794-ben itt nyitotta meg Pest hőskorának szórakoztató nagyiparosa, Tuschl Sebestyén krajcáros nyári színházát, amelynek nonstop műsorán színdarabok, vásári komédiák, cirkuszi mutatványok váltották egymást. Az ennek helyén épült Német Színház 1812-ben nyitotta meg kapuit. A 3500 férőhelyes teátrum Aman bécsi építész tervei alapján készült, és kívülről káprázatos látványt nyújtott. A klasszicista stílusú homlokzat párkányát körben múzsák szobrai díszítették és szép oszlopcsarnok magasodott a bejárat fölé. Amilyen impozáns volt kívülről, annyira lehangoló volt belvilága. Közép-Európa legnagyobb és legszebb épülete éppen a fűtőberendezések beszerelése után pár hónappal, gondatlanság miatt égett le. A Bach-korszakban ideiglenes tetővel iskolaként funkcionált a rom, majd a hatvanas években rövid időre egy otromba vásárcsarnoknak adott otthont.
Az 1870-es években nyerte vissza fényét, Linzbauer István tervei alapján ekkor készült el Haas Fülöp szőnyegkereskedő híres üzletháza. A Haas-palotát csak az első emeletig rendezték be üzletnek, a felső három szinten lakások voltak. A palota egészen a második világháborúig díszítette a teret, amikor bombatalálatot kapott, és ennek következtében le kellett bontani. Helyén 1971-ben épült fel a tér hangulatától igencsak eltérő tízemeletes üveg kultúrcentrum, a Magyar Zene Háza, ahol helyet kapott és hosszú ideig működött számos intézmény, a rendszerváltozás előtt cenzori feladatokat is ellátó Országos Rendező Iroda (ORI) és a Képcsarnok Vállalat. Legutóbb ezt is lebontották, valami üvegcsoda miatt.
Az 1875 körül keletkezett litográfiát Fodor L. készítette.
A mellékletben egy 1896-ból származó újságkép, azzal az aktualitással, hogy a palotában működött a Millenium kiállítás jegypénztára, mely az "Ezeréves kiállítás" évében folyamatosan üzemelt.
Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!