- A malom 1956-os... [kugi]
- A malom 1924-es... [kugi]
- További képek és... [kugi]
- A balról látható... [kugi]
- Kedves Róbert!... [Kurucles]
- Köszi! Sajnálom! [Ády]
- Lebontották és a h [Kimster20]
- Tinódi utca 1. –... [visuo]
- Soroksári út... [visuo]
- 1909-ben tervezték... [visuo]
Újlaki temető
2010:11:16 14:21
Escher Károly „Tél Óbudán” c. fotóján a domboldalon a régi újlaki (más néven kiscelli vagy egykor széles körben használt nevén sváb) temető maradványai az 1930-as évek közepén, a háttérben a Nagyszombat utcai „városi házak” északi frontja.
E területen már a II-V. század idején létezett kelta-eraviscus, ill. római temetkezési hely. A legutolsó („újlaki”) temető itt 1780-ban nyílt meg, a 19. században újra és újra lezárták, majd megint használatba vették, így egészen 1924-ig működött. Néhány síremléke a mai Óbudai temetőbe, a művészileg jelentősebbek a Kiscelli Múzeumba kerültek (ezek közül néhány a képek között). A boltíves temetőkapu (ami a fotón is látható) még az 1950-es években is állt. A temetőben 1811-ben felállított vörösmárvány feszületet (Held Frigyes alkotása) 1932-ben helyezték át a szomszédos „városi házak” központi helyére. (Talapzatának hátulján lévő – erősen kopott - feliratot kétfelől kellett fotóznom, a közepe előtt kinőtt fatörzsecske miatt.)
A megszüntetett temető helye évtizedekig üres domboldal maradt, csak 1969-72-ben települt ide a Felsőfokú Könnyűipari Technikum (majd Könnyűipari Műszaki Főiskola) oktatási épülete, illetve a domboldal Bécsi úti aljára 1978-ban a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola oktatási épülete. A beépítés 2003-04-ben fejeződött be az időközben integrálódott Budapesti Műszaki Főiskola (jelenleg Óbudai Egyetem) központi épületének létrehozásával.
A „városi házak” (építtető a főváros volt) 1927-ben épült fel a Bécsi út, Nagyszombat utca, Végvár utca , Doberdó út által határolt területen, 460 lakással. (Tervezők: Hickisch Dezső, ifj. Paulheim Ferenc.)
Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!
Szeretném megtudni, hogy van-e alapja annak a szóbeszédnek, hogy a " városi házak" annak idején náci szimpatizánsok, ill. tisztek lakásai lettek volna, a falakon látható frízekben megtalálható horogkeresztekre utalva?
Nincs semmi alapja.
A díszítést illetően: az itt látható "dupla meander" a görög, később a klasszicita építészet gyakori motívuma volt. Egyik legszebb példája a milánói Porta Venezia (velencei kapu) épületén látható, ami e városi házakat 100 évvel megelőzően, 1827-28-ban nyerte el mai formáját.
A városi házakat a székesfőváros építtette főleg a közalkalmazottjai számára. Ekkor ott még nem a nyilas-hungarista szimpatizánsok voltak.