- A malom 1956-os... [kugi]
- A malom 1924-es... [kugi]
- További képek és... [kugi]
- A balról látható... [kugi]
- Kedves Róbert!... [Kurucles]
- Köszi! Sajnálom! [Ády]
- Lebontották és a h [Kimster20]
- Tinódi utca 1. –... [visuo]
- Soroksári út... [visuo]
- 1909-ben tervezték... [visuo]

Az 1920-as években - Felső sor: Novara, Podoletz, Corvin csónakház - Alsó sor: Magasházy, Weinberger csónakház, Lieb utóda Berlinger vendéglő, Faragó csónakház | Forrás:képeslap
leguan | 2017-04-14 Nagy kép
Római-part első aranykora
2017:04:14 10:55
A két világháború közötti években alakult ki Budapest talán legismertebb és legkedveltebb üdülőterülete. Az Óbudához tartozó hajdani Lőpormalom-dűlő, valamint a vele északra szomszédos Békásmegyer nagyközséghez tartozó Kissing-puszta és Csillaghegy Duna-partján. Egy hosszan elnyúló keskeny teleksáv, keletről a Római part és a Kossuth Lajos üdülőpart, nyugatról a Nánási út és a Királyok útja által határoltan.
Az 1910-es években még mezőgazdasági területen előbb néhány csónak elhelyezésére szolgáló "garázsok", kis csónakjavító műhelyek, kocsmák telepedtek meg, amik az egyre fokozódó kereslettel kölcsönhatásban évről-évre fejlődtek, bővültek, szaporodtak. A '30-as évek elejére létrejöttek a "Római-part" első aranykorának csónakházai (közöttük a gyönyörűséges ácsmunkával megalkotottak), csónaképítő üzemei, közkedvelt vendéglői.
Gróf Széchenyi Istvánnak az 1830-40-es évekbeli kezdeményezését követően már számos evezős-klub jött létre, versenyek (regatták) szervezésére, ezeknek parti és vízi csónakházai a Margitszigeten, az Óbudai és az Újlaki rakpartnál, Újpestnél, a Népszigeten, Lágymányoson telepedtek meg, Az I. világháborút követően azonban módosult az evezősélet. Elszaporodtak a Dunán a klubok kötelékébe nem tartozó evezősök, akik saját csónakjukon járták a vizet, céljuk nem annyira a versenyzés, inkább a túraevezés élményeinek átélése volt. Megkülönböztető elnevezésük a korabeli sajtóban a "túraevezős, vándor-evezős,szabadevezős, vadevezős" lett. Az ő kiszolgálásukra jöttek létre a Római-part csónakházai és csatolt létesítményei. A vadevezősök száma az 1930-as években már jóval meghaladta a harmincezret.
Megjegyzés a következő felsoroláshoz: a létesítmények elsődleges tevékenysége mellé általában a többi is társult: a csónakházak mellett csónakjavítók, -építők, és viszont, mindegyikhez büfé-kocsma-étterem, valamennyi idővel felvette a komplex üdülőtelepi funkciót. És a '30-as évek közepétől egyre több vállalat létesített üdülőtelepet (ami majd az '50-es évektől válik általánossá).
Csónakházak: Magasházy, Balogh, Fojt, Bürgermeister, Uherek (NOVARA), SPÁRTA, Podoletz, CORVIN, Fodor, Berczik, Smoling (HORGONY), HATTYÚ, CSUKA, Leszkóczky, VIKTÓRIA, Füzesséry (DUNA). Csónaképítők: Weinberger, Faragó, Brenninger, Bakty. Vendéglők: Schuszter, Lieb, Berlinger, Bodnár-kert, Tüzes, Haraplak (Barokaldi-kert). Cégek, vállalatok, egyesületek üdülőtelepei, csónakházai: Nemzeti Bank, Budapesti (Budai) Torna Egylet, Budapesti Csónakházak és Evezőseik Egyesülete (ADRIA), HUNGÁRIA, Dunastrand, Országos Központi Hitelszövetkezet, Esti Kurír, Nyomdászotthon, Tungsram, BSzKRT, Fonciére. Villák, panziók, üdülőszállók: "Bagolyvár", Dunaterasz, Wózner-villa, "Jánosháza".
A Római-part részletesebb bemutatása.
Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!