Ugrás a tartalomra

Római-part első aranykora

leguan küldte be April 14, 2017 időpontban

A két világháború közötti években alakult ki Budapest talán legismertebb és legkedveltebb üdülőterülete. Az Óbudához tartozó hajdani Lőpormalom-dűlő,  valamint a vele északra szomszédos Békásmegyer nagyközséghez tartozó Kissing-puszta és Csillaghegy Duna-partján. Egy hosszan elnyúló keskeny teleksáv, keletről  a Római part és a Kossuth Lajos üdülőpart, nyugatról a Nánási út és a Királyok útja által határoltan.

Az 1910-es években még mezőgazdasági területen előbb néhány csónak elhelyezésére szolgáló "garázsok", kis csónakjavító műhelyek, kocsmák telepedtek meg, amik az egyre fokozódó kereslettel kölcsönhatásban évről-évre fejlődtek, bővültek, szaporodtak. A '30-as évek elejére létrejöttek a "Római-part" első aranykorának csónakházai (közöttük a gyönyörűséges ácsmunkával megalkotottak), csónaképítő üzemei, közkedvelt vendéglői.

Gróf Széchenyi Istvánnak az 1830-40-es évekbeli kezdeményezését követően  már számos evezős-klub jött létre, versenyek (regatták) szervezésére, ezeknek parti és vízi csónakházai a Margitszigeten,  az Óbudai és az Újlaki rakpartnál, Újpestnél, a Népszigeten, Lágymányoson telepedtek meg, Az I. világháborút követően azonban módosult az evezősélet. Elszaporodtak a Dunán a klubok kötelékébe nem tartozó evezősök, akik saját csónakjukon járták a vizet, céljuk nem annyira a versenyzés, inkább a túraevezés élményeinek átélése volt. Megkülönböztető elnevezésük a korabeli sajtóban a "túraevezős, vándor-evezős,szabadevezős, vadevezős" lett. Az ő kiszolgálásukra jöttek létre a Római-part csónakházai és csatolt létesítményei. A vadevezősök száma az 1930-as években már jóval meghaladta a harmincezret.

Megjegyzés a következő felsoroláshoz: a létesítmények elsődleges tevékenysége mellé általában a többi is társult: a csónakházak mellett csónakjavítók, -építők, és viszont, mindegyikhez  büfé-kocsma-étterem,  valamennyi idővel felvette a komplex üdülőtelepi funkciót. És a '30-as évek közepétől egyre több vállalat létesített üdülőtelepet (ami majd az '50-es évektől válik általánossá).

Csónakházak: Magasházy, Balogh, Fojt, Bürgermeister, Uherek (NOVARA), SPÁRTA, Podoletz,  CORVIN, Fodor, Berczik, Smoling (HORGONY), HATTYÚ, CSUKA, Leszkóczky, VIKTÓRIA, Füzesséry (DUNA). Csónaképítők: Weinberger, Faragó, Brenninger, Bakty. Vendéglők: Schuszter, Lieb, Berlinger, Bodnár-kert, Tüzes, Haraplak (Barokaldi-kert). Cégek, vállalatok, egyesületek üdülőtelepei, csónakházai: Nemzeti Bank, Budapesti (Budai) Torna Egylet, Budapesti Csónakházak és Evezőseik Egyesülete (ADRIA), HUNGÁRIA, Dunastrand, Országos Központi Hitelszövetkezet, Esti Kurír, Nyomdászotthon, Tungsram, BSzKRT, Fonciére. Villák, panziók, üdülőszállók: "Bagolyvár", Dunaterasz, Wózner-villa, "Jánosháza".

 

A Római-part részletesebb bemutatása.

 

Cím

Római part
Magyarország

Hosszúsági és széleségi fokok