Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj
Bohn téglagyár a hegyről nézve 1935-ben | Forrás:Óbuda évszázadai Kortárs 1995.
leguan | 2011-04-05 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj az Újlaki téglagyár épülete a századfordulón | Forrás:képeslap
leguan | 2011-09-10
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj a Bécsi út jobboldalán lévő gyáregységbe a Bécsi út feletti szállító-hídon hozták az agyagot, az elkészült téglákat szekerekre rakták az 1890-es évek végén | Forrás:képeslap
leguan | 2015-10-21
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj az Újlaki Téglagyár az 1911 májusi tűzvész után | Forrás:Vasárnapi Újság 1911. 22.
leguan | 2012-07-20
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj az Újlaki téglagyár | Forrás:obuda.hu
leguan | 2011-04-06
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj az 1960-as évek végén, már elkezdődött a bontás | Forrás:internet
leguan | 2012-01-08
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj A Bohn téglagyár az 1970-es évek elején, jobbra lent a Bécsi út, jobbra fent a Farkastorki út. Jelenleg az Eurocenter-Interspar van a helyén. | Forrás:internet
leguan | 2012-05-18
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj Bécsi út az 1970-es évek elején, balra az Újlaki téglagyár kerítése, jobbra a cegaj házai | Forrás:obuda.hu
leguan | 2011-04-07
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj a cegaj házai a '60-as évek elején
leguan | 2011-04-05
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj a cegaj házai
leguan | 2011-04-05
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj 1961-ben az Újlaki téglagyári cegaj helyén már épül a kísérleti lakótelep | Forrás:MTI album | Fotó:Harsányi József
leguan | 2012-06-01
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj a cegaj a Vörösvári út felől 1960-ban | Forrás:saját fotó
leguan | 2011-04-05
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj az UFC pálya
leguan | 2011-04-05
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj a téglagyár bontása és a bányagödör feltöltése 1974-ben a Kiscelli domb felől, alul az óbudai Kísérleti Lakótelep, hátrébb a Vörösvári úti panelek | Forrás:Népszabadság 1974 | Fotó:Kéri Dániel
leguan | 2011-06-13
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj a lebontott Újlaki téglagyár helye 1974-ben, szemben a Kísérleti Lakótelep | Forrás:obuda.hu | Fotó:Pertics Róbert
leguan | 2013-02-14
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj a Bécsi út átépítése 1980-ban, baloldalon a cegaj helyén panelházak | Forrás:saját fotó
leguan | 2011-04-05
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj a Victoria-Bohn téglagyár helyén.... 2008-ban | Forrás:internet
leguan | 2011-04-05
Budapest III. kerület | Óbudai téglagyárak, cegaj térkép az '50-es évek végén | Forrás:Budapest régi térképei Arcanum 2005.
leguan | 2011-04-06

Budapest III. kerület | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!

Óbudai téglagyárak, cegaj

Cím: Bécsi út 152-164
GPS: 47.546852 - 19.028421
Építés éve:
Beküldte: leguan
2011:04:05 09:23

Az 1850-es években az óbudai Bécsi út feletti Kiscelli-hegyoldal jó minőségű agyagjára több téglagyár is települt, majd a következő évtizedekben a kisebbeket az eredményesebbek fokozatosan bekebelezték, így 1867-ben létrejött a Victoria Gőztéglagyár, amely 1906-tól Bohn Mihály és Társai téglagyára néven működött (Bécsi út 166-168.) és  1869-ben az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt. (Bécsi út 134.).

A Victoria - Bohn Téglagyár – időközben többször is nevet váltott  – 1975-ig működött, bányagödrét a saját meddőjével töltötték fel. A téglagyár helyén 1999 és 2000 között felépítették az EuroCenter bevásárlóközpontot, majd néhány évvel később a Farkastorki út menti hegyoldali „fecskefészkes” zsufoltságú  lakótelepet.

Az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt.-nek a Bécsi út város felőli oldalán lévő szárítói helyébe  1958 és 1964 között felépült az Óbudai Kísérleti Lakótelep. Az – ugyancsak különböző neveken létezett  –  teljes téglagyár bezárására 1973-ban került sor. A hatalmas bányagödröt a következő 13 év során öt fővárosi kerület kommunális hulladékával, majd több mint két millió köbméter sittel töltötték fel. A téglagyár (és a mellette lévő UFC sportpálya) helyén épült fel a Raul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium (2007-ig Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola), valamint a Praktiker és a StopShop áruházak .

A két gyár munkásai számára a Bécsi út és a Vörösvári út találkozásának háromszögében, a  kettőt akkor összekötő Ágoston és Körte utcák mentén, illetve a Föld és Vályog utcák mentén jött létre a barakkszerű földszintes házakból álló munkáslakótelep, a „cegaj”. A képeken látható nyolcszögletű kémény az Újlaki téglagyárban épült 1884-ben.




Egészen...

Egészen fantasztikusak ezek a képek, ott éltem a környéken vagy 35 évet, de már a nagy átalakítások utántól.Sose láttam a téglagyárakról képeket, csak szülők, nagyszülők meséltek róla...Köszönet a fotók megőrzéséért és publikálásáért.Még több ilyet, sokat! :D

A kérdéaem az...

A kérdéaem az lenne, hogy valaki ellenőrzi a beküldött információkat? Leguán szerintem téved a 11-s képnél,mert azok a házak nem a cegaj házai, hanem ahogy az óbudaiak hívták a un.kisvárosi házak. Az egyik cegaj a téglagyár területén volt, a másik helyesen került feltüntetésre.a 6-s képen látható lapos épületben voltak a munkások lakásai. A térképen is rosszul szerepel a fenti cegaj felírat. Köszönettel várom válaszukat. Még csak annyit,hogy leguán az első házgyári lakásoknál is tévedett.

 

A "cegaj" szót a n

A "cegaj" szót a német Ziegel (tégla) "svábos" torzításában egyaránt használták a téglagyárra és a téglagyári munkások lakótelepeire.  Az utóbbiakra inkább, hiszen maguknak a gyáraknak meg volt a nevük. Az említett házakat még a '30-'50-es években főként a Bohn-téglagyár  munkásai lakták, ebben az időben ezt a földszintes sorházakból álló (kissé a barakkokra emlékeztető)  telepet is ezért cegajnak nevezték. A  '60-'70-es években a téglagyártás fokozatosan csökkent, emellett korszerűbb technológiát is bevezettek, ami kevesebb munkást igényelt (pl. kemencéknél ki- és behordás), ezért a telepre egyre több nem téglagyári munkás is költözött. A maradék munkások egy része a téglagyáron belüli korábbi földszintes üzemépületben lakott.  A "cegaj" szó az óbudai kispolgár népességben eléggé pejoratív jelentésű volt, ezért nem  csoda, hogy ezt a megnevezést fokozatosan kerülni kezdték az ott élők.

 

(Mi a tévedés az első házgyári lakásoknál?)

Szeretném...

Szeretném megtudni, hogy honnan származnak az információk. A 60-s években már nem laktak téglagyári munkások a 11-s képen cegajnak nevezett kisvárosi házakban. Az ott lakok nem találkoztak a cegaj megjelöléssel házaikra. Sok ismerősöm élt ott, de nem dolgoztak a téglagyárban. A munkások a gyár területén laktak és az SZTK mögötti területen.

A házgyári lakásoknál a dátumot reklamálták.

 

Az információk leg

Az információk legegyértelműbb  forrása a Victoria-Bohn téglagyár - Fővárosi Levéltárban található - iratanyaga. Ebben a szóbanforgó területen létesített munkáslakótelepről is található információ. Természetesen nem "cegaj" megnevezéssel, hiszen az nem  hivatalos, hanem népnyelvi volt, így az általad cegajnak ismert telepek iratanyagában sem ez szerepel. Az viszont igen, hogy a téglagyári munkásoknak készült.

Egyébként mindettől függetlenül, ha az forrásértékű, hogy "a '60-as években  már nem laktak ott téglagyári munkások" (amit én is írtam), akkor az is forrásértékű, hogy az '50-esekben még laktak, és akkoriban általános volt erre a területre is a "cegaj" megnevezés.

Ugyanakkor kérdezem, mi a forrása a "kisvárosiházak" megnevezésnek? A lakásínség megszüntetése érdekében a Székesfőváros 1928-ban, a bankokkal együttműködve nagyszabású kislakás-építési programot indított. Ekkor épültek az ún. "városiházak". Óbudán a Belvárosi Takarékpénztár finanszírozásával a Raktár utcai, az Angol Magyar Bankéval a Nagyszombat utcai. Ezek (és a budapesti összes többi) a gazdaságos telekkihasználás érdekében többemeletesek lettek. (Valamennyit részletesen ismerteti a Magyar Építőművészet 1928. 3. száma.) Földszintes, barakkszerűen sorbaépített lakásokat csak a '20-as évek elején építettek, átmeneti megoldásként a Trianon után ide érkezett áttelepültek elhelyezésére.

Mind a városi házakról, mind a barakktelepekről találsz itt anyagot.

Megnéztem a...

Megnéztem a Levéltár anyagában a téglagyár címszó alatti információkat, de az ide vágó részt sajnos nem találtam.

Az 50-60-s években már nem laktak a telepen téglagyári dolgozók, pedig még akkor teljes gőzzel üzemelt a gyár. Ha itt laktak akkor ügyan hová költözködtem volna az akkori szintén inséges lakáshelyzetben?

De ezt a vitát már kedves "leguán" már megtárgyaltuk a facebook Óbuda csoport oldalán. Ha tévedek elnézést kérek. Én csak a saját átélt tapasztalaimra támaszkodom, mert éveket tötltöttem a kisvárosi házak lakói között. Én nem olvastam róla hanem személyesen átéltem.

Az 1909-13...

Az 1909-13 közötti kislakásépítési program keretében, 1910-ben épült fel ez a telep. Az akkoriban egyre nagyobb mértékben fejlődő gyáripar Budapestre vonzott sok-sok munkást, az így keletkezett lakáshiányt többezer, különböző minőségű és megformálású lakásépítéssel kívánták megoldani, elsősorban Kőbánya, Újpest, Kispest területén. Ezen belül az ötéves időszakban 1000 barakklakással. Ennek keretében épült fel a Bécsi úti telep 14 barakképülete, kisebb részben a korábbi, Miklós téri barakkokból való áttelepítés, nagyobb részben a téglagyár munkásainak elhelyezése céljából. A lakások egységesen 34 négyzetméter alapterületűek voltak, a barakksorok előtt nagyon  kis előkertekkel. Ettől fogva az itt lakók nagyrésze "cegajos" volt, hiszen elsősorban nekik épült. Valószínű, hogy a hatvanas évekre arányuk jelentősen lecsökkent (az ötvenesekben még nem), de ettől független az, hogy megnevezése a négy-öt évtized szokásainak megfelelően még ekkor is "cegaj" volt.---- Ennél többet erről mondani már nem ennek az oldalnak a lehetősége.


Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek