Óbudai téglagyárak, cegaj

Egészen fantasztikusak ezek a képek, ott éltem a környéken vagy 35 évet, de már a nagy átalakítások utántól.Sose láttam a téglagyárakról képeket, csak szülők, nagyszülők meséltek róla...Köszönet a fotók megőrzéséért és publikálásáért.Még több ilyet, sokat! :D

A kérdéaem az lenne, hogy valaki ellenőrzi a beküldött információkat? Leguán szerintem téved a 11-s képnél,mert azok a házak nem a cegaj házai, hanem ahogy az óbudaiak hívták a un.kisvárosi házak. Az egyik cegaj a téglagyár területén volt, a másik helyesen került feltüntetésre.a 6-s képen látható lapos épületben voltak a munkások lakásai. A térképen is rosszul szerepel a fenti cegaj felírat. Köszönettel várom válaszukat. Még csak annyit,hogy leguán az első házgyári lakásoknál is tévedett.

A "cegaj" szót a német Ziegel (tégla) "svábos" torzításában egyaránt használták a téglagyárra és a téglagyári munkások lakótelepeire.  Az utóbbiakra inkább, hiszen maguknak a gyáraknak meg volt a nevük. Az említett házakat még a '30-'50-es években főként a Bohn-téglagyár  munkásai lakták, ebben az időben ezt a földszintes sorházakból álló (kissé a barakkokra emlékeztető)  telepet is ezért cegajnak nevezték. A  '60-'70-es években a téglagyártás fokozatosan csökkent, emellett korszerűbb technológiát is bevezettek, ami kevesebb munkást igényelt (pl. kemencéknél ki- és behordás), ezért a telepre egyre több nem téglagyári munkás is költözött. A maradék munkások egy része a téglagyáron belüli korábbi földszintes üzemépületben lakott.  A "cegaj" szó az óbudai kispolgár népességben eléggé pejoratív jelentésű volt, ezért nem  csoda, hogy ezt a megnevezést fokozatosan kerülni kezdték az ott élők.

(Mi a tévedés az első házgyári lakásoknál?)

Szeretném megtudni, hogy honnan származnak az információk. A 60-s években már nem laktak téglagyári munkások a 11-s képen cegajnak nevezett kisvárosi házakban. Az ott lakok nem találkoztak a cegaj megjelöléssel házaikra. Sok ismerősöm élt ott, de nem dolgoztak a téglagyárban. A munkások a gyár területén laktak és az SZTK mögötti területen.

A házgyári lakásoknál a dátumot reklamálták.

Az információk legegyértelműbb  forrása a Victoria-Bohn téglagyár - Fővárosi Levéltárban található - iratanyaga. Ebben a szóbanforgó területen létesített munkáslakótelepről is található információ. Természetesen nem "cegaj" megnevezéssel, hiszen az nem  hivatalos, hanem népnyelvi volt, így az általad cegajnak ismert telepek iratanyagában sem ez szerepel. Az viszont igen, hogy a téglagyári munkásoknak készült.

Egyébként mindettől függetlenül, ha az forrásértékű, hogy "a '60-as években  már nem laktak ott téglagyári munkások" (amit én is írtam), akkor az is forrásértékű, hogy az '50-esekben még laktak, és akkoriban általános volt erre a területre is a "cegaj" megnevezés.

Ugyanakkor kérdezem, mi a forrása a "kisvárosiházak" megnevezésnek? A lakásínség megszüntetése érdekében a Székesfőváros 1928-ban, a bankokkal együttműködve nagyszabású kislakás-építési programot indított. Ekkor épültek az ún. "városiházak". Óbudán a Belvárosi Takarékpénztár finanszírozásával a Raktár utcai, az Angol Magyar Bankéval a Nagyszombat utcai. Ezek (és a budapesti összes többi) a gazdaságos telekkihasználás érdekében többemeletesek lettek. (Valamennyit részletesen ismerteti a Magyar Építőművészet 1928. 3. száma.) Földszintes, barakkszerűen sorbaépített lakásokat csak a '20-as évek elején építettek, átmeneti megoldásként a Trianon után ide érkezett áttelepültek elhelyezésére.

Mind a városi házakról, mind a barakktelepekről találsz itt anyagot.

Megnéztem a Levéltár anyagában a téglagyár címszó alatti információkat, de az ide vágó részt sajnos nem találtam.

Az 50-60-s években már nem laktak a telepen téglagyári dolgozók, pedig még akkor teljes gőzzel üzemelt a gyár. Ha itt laktak akkor ügyan hová költözködtem volna az akkori szintén inséges lakáshelyzetben?

De ezt a vitát már kedves "leguán" már megtárgyaltuk a facebook Óbuda csoport oldalán. Ha tévedek elnézést kérek. Én csak a saját átélt tapasztalaimra támaszkodom, mert éveket tötltöttem a kisvárosi házak lakói között. Én nem olvastam róla hanem személyesen átéltem.

Az 1909-13 közötti kislakásépítési program keretében, 1910-ben épült fel ez a telep. Az akkoriban egyre nagyobb mértékben fejlődő gyáripar Budapestre vonzott sok-sok munkást, az így keletkezett lakáshiányt többezer, különböző minőségű és megformálású lakásépítéssel kívánták megoldani, elsősorban Kőbánya, Újpest, Kispest területén. Ezen belül az ötéves időszakban 1000 barakklakással. Ennek keretében épült fel a Bécsi úti telep 14 barakképülete, kisebb részben a korábbi, Miklós téri barakkokból való áttelepítés, nagyobb részben a téglagyár munkásainak elhelyezése céljából. A lakások egységesen 34 négyzetméter alapterületűek voltak, a barakksorok előtt nagyon  kis előkertekkel. Ettől fogva az itt lakók nagyrésze "cegajos" volt, hiszen elsősorban nekik épült. Valószínű, hogy a hatvanas évekre arányuk jelentősen lecsökkent (az ötvenesekben még nem), de ettől független az, hogy megnevezése a négy-öt évtized szokásainak megfelelően még ekkor is "cegaj" volt.---- Ennél többet erről mondani már nem ennek az oldalnak a lehetősége.