- 1909-ben tervezték... [visuo]
- Az államosított... [kugi]
- 1856-os újságcikk... [kugi]
- Néhány érdekes... [kugi]
- Ez nem szamárság,... [Ády]
- ezt a... [tiborpapa]
- A templombelső... [kugi]
- A templom... [kugi]
- Az épületet... [Ády]
- Újjászületett az [Ády]

Bohn téglagyár a hegyről nézve 1935-ben | Forrás:Óbuda évszázadai Kortárs 1995.
leguan | 2011-04-05 Nagy kép
Bécsi út 154-156
Bécsi ut-Fold utca sarok
Bécsi út 92
Bécsi út 343.
Bécsi út 182
Bécsi út
Óbudai téglagyárak, cegaj
2011:04:05 09:23
Az 1850-es években az óbudai Bécsi út feletti Kiscelli-hegyoldal jó minőségű agyagjára több téglagyár is települt, majd a következő évtizedekben a kisebbeket az eredményesebbek fokozatosan bekebelezték, így 1867-ben létrejött a Victoria Gőztéglagyár, amely 1906-tól Bohn Mihály és Társai téglagyára néven működött (Bécsi út 166-168.) és 1869-ben az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt. (Bécsi út 134.).
A Victoria - Bohn Téglagyár – időközben többször is nevet váltott – 1975-ig működött, bányagödrét a saját meddőjével töltötték fel. A téglagyár helyén 1999 és 2000 között felépítették az EuroCenter bevásárlóközpontot, majd néhány évvel később a Farkastorki út menti hegyoldali „fecskefészkes” zsufoltságú lakótelepet.
Az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt.-nek a Bécsi út város felőli oldalán lévő szárítói helyébe 1958 és 1964 között felépült az Óbudai Kísérleti Lakótelep. Az – ugyancsak különböző neveken létezett – teljes téglagyár bezárására 1973-ban került sor. A hatalmas bányagödröt a következő 13 év során öt fővárosi kerület kommunális hulladékával, majd több mint két millió köbméter sittel töltötték fel. A téglagyár (és a mellette lévő UFC sportpálya) helyén épült fel a Raul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium (2007-ig Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola), valamint a Praktiker és a StopShop áruházak .
A két gyár munkásai számára a Bécsi út és a Vörösvári út találkozásának háromszögében, a kettőt akkor összekötő Ágoston és Körte utcák mentén, illetve a Föld és Vályog utcák mentén jött létre a barakkszerű földszintes házakból álló munkáslakótelep, a „cegaj”. A képeken látható nyolcszögletű kémény az Újlaki téglagyárban épült 1884-ben.
Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!
Egészen fantasztikusak ezek a képek, ott éltem a környéken vagy 35 évet, de már a nagy átalakítások utántól.Sose láttam a téglagyárakról képeket, csak szülők, nagyszülők meséltek róla...Köszönet a fotók megőrzéséért és publikálásáért.Még több ilyet, sokat! :D
A kérdéaem az lenne, hogy valaki ellenőrzi a beküldött információkat? Leguán szerintem téved a 11-s képnél,mert azok a házak nem a cegaj házai, hanem ahogy az óbudaiak hívták a un.kisvárosi házak. Az egyik cegaj a téglagyár területén volt, a másik helyesen került feltüntetésre.a 6-s képen látható lapos épületben voltak a munkások lakásai. A térképen is rosszul szerepel a fenti cegaj felírat. Köszönettel várom válaszukat. Még csak annyit,hogy leguán az első házgyári lakásoknál is tévedett.
A "cegaj" szót a német Ziegel (tégla) "svábos" torzításában egyaránt használták a téglagyárra és a téglagyári munkások lakótelepeire. Az utóbbiakra inkább, hiszen maguknak a gyáraknak meg volt a nevük. Az említett házakat még a '30-'50-es években főként a Bohn-téglagyár munkásai lakták, ebben az időben ezt a földszintes sorházakból álló (kissé a barakkokra emlékeztető) telepet is ezért cegajnak nevezték. A '60-'70-es években a téglagyártás fokozatosan csökkent, emellett korszerűbb technológiát is bevezettek, ami kevesebb munkást igényelt (pl. kemencéknél ki- és behordás), ezért a telepre egyre több nem téglagyári munkás is költözött. A maradék munkások egy része a téglagyáron belüli korábbi földszintes üzemépületben lakott. A "cegaj" szó az óbudai kispolgár népességben eléggé pejoratív jelentésű volt, ezért nem csoda, hogy ezt a megnevezést fokozatosan kerülni kezdték az ott élők.
(Mi a tévedés az első házgyári lakásoknál?)
Szeretném megtudni, hogy honnan származnak az információk. A 60-s években már nem laktak téglagyári munkások a 11-s képen cegajnak nevezett kisvárosi házakban. Az ott lakok nem találkoztak a cegaj megjelöléssel házaikra. Sok ismerősöm élt ott, de nem dolgoztak a téglagyárban. A munkások a gyár területén laktak és az SZTK mögötti területen.
A házgyári lakásoknál a dátumot reklamálták.
Az információk legegyértelműbb forrása a Victoria-Bohn téglagyár - Fővárosi Levéltárban található - iratanyaga. Ebben a szóbanforgó területen létesített munkáslakótelepről is található információ. Természetesen nem "cegaj" megnevezéssel, hiszen az nem hivatalos, hanem népnyelvi volt, így az általad cegajnak ismert telepek iratanyagában sem ez szerepel. Az viszont igen, hogy a téglagyári munkásoknak készült.
Egyébként mindettől függetlenül, ha az forrásértékű, hogy "a '60-as években már nem laktak ott téglagyári munkások" (amit én is írtam), akkor az is forrásértékű, hogy az '50-esekben még laktak, és akkoriban általános volt erre a területre is a "cegaj" megnevezés.
Ugyanakkor kérdezem, mi a forrása a "kisvárosiházak" megnevezésnek? A lakásínség megszüntetése érdekében a Székesfőváros 1928-ban, a bankokkal együttműködve nagyszabású kislakás-építési programot indított. Ekkor épültek az ún. "városiházak". Óbudán a Belvárosi Takarékpénztár finanszírozásával a Raktár utcai, az Angol Magyar Bankéval a Nagyszombat utcai. Ezek (és a budapesti összes többi) a gazdaságos telekkihasználás érdekében többemeletesek lettek. (Valamennyit részletesen ismerteti a Magyar Építőművészet 1928. 3. száma.) Földszintes, barakkszerűen sorbaépített lakásokat csak a '20-as évek elején építettek, átmeneti megoldásként a Trianon után ide érkezett áttelepültek elhelyezésére.
Mind a városi házakról, mind a barakktelepekről találsz itt anyagot.
Megnéztem a Levéltár anyagában a téglagyár címszó alatti információkat, de az ide vágó részt sajnos nem találtam.
Az 50-60-s években már nem laktak a telepen téglagyári dolgozók, pedig még akkor teljes gőzzel üzemelt a gyár. Ha itt laktak akkor ügyan hová költözködtem volna az akkori szintén inséges lakáshelyzetben?
De ezt a vitát már kedves "leguán" már megtárgyaltuk a facebook Óbuda csoport oldalán. Ha tévedek elnézést kérek. Én csak a saját átélt tapasztalaimra támaszkodom, mert éveket tötltöttem a kisvárosi házak lakói között. Én nem olvastam róla hanem személyesen átéltem.
Az 1909-13 közötti kislakásépítési program keretében, 1910-ben épült fel ez a telep. Az akkoriban egyre nagyobb mértékben fejlődő gyáripar Budapestre vonzott sok-sok munkást, az így keletkezett lakáshiányt többezer, különböző minőségű és megformálású lakásépítéssel kívánták megoldani, elsősorban Kőbánya, Újpest, Kispest területén. Ezen belül az ötéves időszakban 1000 barakklakással. Ennek keretében épült fel a Bécsi úti telep 14 barakképülete, kisebb részben a korábbi, Miklós téri barakkokból való áttelepítés, nagyobb részben a téglagyár munkásainak elhelyezése céljából. A lakások egységesen 34 négyzetméter alapterületűek voltak, a barakksorok előtt nagyon kis előkertekkel. Ettől fogva az itt lakók nagyrésze "cegajos" volt, hiszen elsősorban nekik épült. Valószínű, hogy a hatvanas évekre arányuk jelentősen lecsökkent (az ötvenesekben még nem), de ettől független az, hogy megnevezése a négy-öt évtized szokásainak megfelelően még ekkor is "cegaj" volt.---- Ennél többet erről mondani már nem ennek az oldalnak a lehetősége.