Budapest III. kerület | Fehéregyháza, Árpád sírja keresésének helyei
a Péterhegy lábánál fakadó forrás romantikus ábrázolása 1861-ből | Forrás:Magyarország képekben honismereti album (szerk. Nagy Miklós), Heckenast 1870. | Fotó:Stupa György
leguan | 2014-09-18 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Budapest III. kerület | Fehéregyháza, Árpád sírja keresésének helyei Anonymus Gesta Hungarorumának részlete | Forrás:Anonymus Gesta Hungarorum, Magyar Helikon 1975.
leguan | 2014-09-18
Budapest III. kerület | Fehéregyháza, Árpád sírja keresésének helyei Érdy János 1851-es rajza a Péterhegy lábánál talált épületről | Forrás:Vasárnapi Újság 1862. 40.
leguan | 2014-09-18
Budapest III. kerület | Fehéregyháza, Árpád sírja keresésének helyei Nádasdy és Thaly térképe 1861-ből Óbuda északi területeiről | Forrás:Vasárnapi Újság 1862. 38. | Fotó:Miskovics Mózes
leguan | 2014-09-18
Budapest III. kerület | Fehéregyháza, Árpád sírja keresésének helyei a térkép részlete Árpád sírjának feltételezett helyével | Forrás:Vasárnapi Újság 1862. 39. | Fotó:Miskovics Mózes
leguan | 2014-09-18
Budapest III. kerület | Fehéregyháza, Árpád sírja keresésének helyei Rupp Jakab térképe 1868-ból Óbuda északi területeiről | Forrás:Rupp Jakab: Buda-Pest és környékének helyrajzi története, MTA Történelmi Bizottsága 1868.
leguan | 2014-09-18
Budapest III. kerület | Fehéregyháza, Árpád sírja keresésének helyei Zsigmondy Gusztáv 1877-es felvételi rajza a Viktória téglagyárban feltárt alapfalakról | Forrás:Budapest műemlékei II. Akadémiai 1962.
leguan | 2014-09-18
Budapest III. kerület | Fehéregyháza, Árpád sírja keresésének helyei Henszlmann Imre 1884-es felvételi rajza a Viktória téglagyárban feltárt alapfalakról | Forrás:Gömöri Havas Sándor: Az Ó-budai Fehéregyház, Budapest régiségei II. 1890.
leguan | 2014-09-18
Budapest III. kerület | Fehéregyháza, Árpád sírja keresésének helyei Wekerle László rajza az 1355-ös határjárás métáiról (a XI.-nél van Fehéregyháza) | Forrás:Wekerle László: Alba-Maria mint Árpád sírja, Pallas 1885.
leguan | 2014-09-18
Budapest III. kerület | Fehéregyháza, Árpád sírja keresésének helyei 1810-es térképen a kutatási helyek és a Fehéregyházához vezető hajdani Via Magna helyén kialakult utak
leguan | 2014-09-18
Budapest III. kerület | Fehéregyháza, Árpád sírja keresésének helyei szemléltetésül a hasonló korban és rendszerrel épült nagyvázsonyi pálos templom és kolostor | Forrás:civertan és sulinet
leguan | 2014-09-19
Budapest III. kerület | Fehéregyháza, Árpád sírja keresésének helyei a templom és kolostor alapfalait a téglagyár két kéménye közötti területen találták, szentélye kelet (a Bécsi út) felé
leguan | 2014-09-22
Budapest III. kerület | Fehéregyháza, Árpád sírja keresésének helyei jelenleg Fehéregyháza területe a Bécsi és Farkastorki utak mentén | Forrás:saját fotó
leguan | 2014-09-19

Budapest III. kerület | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!

Fehéregyháza, Árpád sírja keresésének helyei

Cím: Bécsi út 154-156
GPS: 47.547179 - 19.028580
Építés éve:
Beküldte: leguan
2014:09:18 22:42

A hazai történeti kutatás 1746 után kapcsolhatta össze Fehéregyháza (Alba Ecclesia) templomát  Árpád fejedelem sírjával, hiszen az egyetlen forrást, ami ezt a kapcsolatot említi: Anonymus Gesta Hungarorumát ekkor adta ki Bécsben Schwandtner János György. Ma már nem tekintjük a Gestát a honfoglalás körüli történések hiteles forrásának, de több mint negyed évezreddel ezelőtt még nem volt elég ismeret a kritikai feldolgozáshoz. Ugyanakkor önmagában Fehéregyháza több okleveles forrásból is ismert, ezek sorából a leginkább hasznosítható volt az 1355. évi, Óbudát kettéosztó határjárás leírása.

Még Anonymus leírását hitelesnek elfogadva sem volt egyértelmű kiindulópontjuk a kutatóknak, hiszen az „egy kis patak forrása felett, ami köves mederben folyik le Attila városába” helymeghatározás nagyon általános volt Óbudára vonatkoztatva, amit nyugatról és északról kisebb-nagyobb hegyek, emelkedések vesznek körül, amikből számtalan olyan forrás és patak indult a Duna vagyis a város felé, melyek közül több természetes vagy mesterséges „kőmederben” haladt. A csak Fehéregyházára vonatkozó leírások ezt annyiban "pontosították", hogy a környezetében kifejezetten hegylábat, szőlőkerteket, patakmalmot is említenek.

Az elsők: Katona István, jezsuita történetíró, egyetemi tanár az 1780-as években, majd Vasvári Pál, a márciusi ifjak egyike társaival 1848-ban, nem jártak sikerrel Óbuda határában kutakodva.

Már célzottabb kutatást indított el az, hogy az Óbuda északi határán lévő Péterhegy lábánál 1851-ben pinceásás során vastárgyakat és  cserépmaradványokat  talált egy gazda. Itt volt patak is, ami Svanfelder malmát hajtotta, és –  ugyan jóval távolabb, de – ott volt a római aquaeductus  „kőmedre”,  tehát a hely megfelelőnek tűnhetett. Ezek alapján Érdy János jogász, régész, akadémikus, a Nemzeti Múzeum  régiségtárának őre, miután feldolgozta a fellelhető történelmi adatokat, 1851-ben  ásatást végzett itt, amelynek során egy „6 öl 3 láb hosszú, 4 öl 2 láb széles” (vagyis  12,3x8,2  méteres) kis épület alapfalait találta. A helyről értekezést író gróf Nádasdy Ferenc, Thaly Kálmán neves történész, valamint Réső Ensel Sándor ügyvéd, történelmi és régészeti cikkíró kezdeményezésére 1860-ban módja lett volna az ásatást folytatni, azonban az „ünnepi ásatásra” adományokkal, munkafelajánlással, tömeges helyszínre vonulással való felbuzdulás az abszolutista rendőrséget a betiltásra késztette. Nádasdy és Thaly értekezésének ismertetése Réső Ensel által a Vasárnapi Újság 1862. évi 38-42. számában, valamint 1870-es bemutatása a Heckenast által kiadott Magyarország képekben c. albumban, a sikertelenség ellenére a közvéleménybe táplálta azt, hogy megtalálták Árpád sírjának helyét, csak a feltárása van hátra. Ezt erősítette Rupp Jakab kamarai levéltáros hatalmas levéltári forrásanyagot bemutató, 1868-ban megjelent Buda-Pest és környéke c. könyve, több – ugyan félreértelmezett – okirat alapján. ----- Az Érdy-féle romokat 1880-ban Henszlmann Imre vezetésével még egyszer megásták, de ekkorra az itteni maradványokat már nem tekintették Fehéregyházának, helye lassan feledésbe merült.

Ugyanis a keresés új fordulatot vett annak köszönhetően, hogy 1869-ben a Bécsi útnak a mai Perényi és Farkastorki út közé eső szakaszán a két évvel korában létesített Viktória téglagyár építkezése során jelentős középkori alapfalakat találtak. A következő másfél évtizedben több, a téglagyári építkezéssel párhuzamosan bővülő feltáró ásatást végeztek Rómer Flóris és Henszlmann Imre régészek, Zsigmondy Gusztáv mérnök, Némethy Lajos és Tholt Titusz, Foerk Ernő. Ezek során egy 39,5x11,5 m méretű gótikus templom és mellette kolostor alapfalait találták.  Ettől északra kb. 300 méternyire, a Frankl-malom forrásától (Rádl-patak) nyugatra 1882-ben Tholt Titusz egy másik, X-XI. századi kis kápolnát is feltárt. ---- Mindezek I. (Nagy) Lajos 1355-ös  metális határjáró levelére (méta = határjelző pont) irányították a figyelmet. Ugyanis ez egyrészt a méták között említi Alba Ecclesia-t, másrészt közli, hogy az óbudai ferences minoriták templomának kapuja  Alba Ecclesia felé néz, és az óbudai királyi vár előtt haladó nagy út (Via Magna) Alba Ecclesia-hoz  vezet. ----- Ezek egyértelműen az esztergomi nagy út menti lejtőre utalnak (ma a Bécsi út  Kiscelli utca és Táborhegyi út közötti szakasza).

Az 1880-as évek elején  Gömöri Havas Sándor a fővárosi régészeti bizottság elnöke, majd nyomában Wekerle László szakíró az ásatásokon való részvétel mellett részletesen  elemezte a metális határjáró levelet és a helyszín métáit.  Ennek alapján Gömöri Havas előbb a kiscelli domb lejtőjén, Wekerle a Kapucinusdombon vélte Fehéregyházát, de a kizáró okokat felismerve rövidesen mindketten a Viktória téglagyárban feltárt épületeket nevezték meg. Az itt folyó kutatások résztvevői közötti értelmezési viták abban jutottak nyugvópontra,  hogy  a Szent István által alapított Alba Ecclesia valóban itt volt, és e kiemelt jelentőségű búcsújáró  helyre Mátyás király telepítette az 1480-as években a pálosokat, akik a kisméretű román templomot valamilyen módon belefoglalták gótikus templomuk épületébe.

A Viktória téglagyár fejlesztése sorozatos ráépítésekkel és elbontásokkal járt, végül 1910-ben az egész érintett területet 2-2,5 méterrel  mélyítették, így Fehéregyháza minden nyoma eltűnt. Árpád sírját a hat évtizedes kutatás egyetlen helyszínén sem találták.




Leguán te bizony cs

Leguán te bizony csúnyán félrevezeted az érdeklődő embereket ebben a témában! A Viktória téglagyár telkén NEM Fehéregyházát találták meg, több okból sem!

1.A ViaMagna SOHA NEM VOLT a ma ismert Bécsi út, ugyanis ezt soha-senki-semmilyen helymeghatározó oklevéllel nem tudta alátámasztani. Ugyanakkor a Via Magna a Duna partjáról indult MEGYER RÉVTŐL áthaladva a déli- királynéi városrészen LÁSD: FELKIS TÉRKÉP

2. Fehéregyháza már csak AZÉRT SEM LEHET a Hármashatárhegy oldalában, mert a határjáráskor a város ÉSZAKI területén áll Fehéregyháza!!! LÁSD A FELKIS TÉRKÉPET!!!

3. ALBA BEATE VIRGINIS! Így hívják Óbuda város prépostsági templomát- Székesegyházát! A helyet ahol a mindenkori Óbuda prépostságát felépítették FEHÉREGYHÁZÁNAK nevezik. Ott állt a Kartal nemzetség ősi monostora, ahol a királyi család ősének tiszteletére szentelt egyház papjai képezték magját magának Óbuda káptalan központjának!

Óbuda város a székesegyházzal együtt a hegyek tetején létezett. A mai óbudai főtér sziget volt, Insula Beate Marie Virginis. LÁSD: HALLART-WENING ÓBUDA A CSILLAGHEGYEN!

 

Pajzsvivő. Másfél

Pajzsvivő. Másfél évszázad felkészült és sok más kutatási eredményt is felmutató régészeinek, történészeinek, levéltárosainak következtetéseit mutattam itt be. Ráadásul azon a területen, amelyet a középkori Óbuda területének tartunk,  feltárták mindazokat az épületeket (prépostsági templom, ferences és klarissza kolostorok, királynéi vár, Fehéregyháza, polgárházak), amelyek a terület  azonosítását egyértelművé teszik. ------- Ha te máshol tártad fel ezeket, akkor a szakemberekkel kell vitatkoznod. De nem itt, hanem szakmai fórumokon.

Óbuda székesegyhá

Óbuda székesegyháza Promontorio-hegyfokon emelkedett, minden oklevél és óbudai látkép szerint! Mégis mi alapján rajzolod be a határjárási métákat? Teóriák alapján? Ez az oldal itt az internet világában téveszti meg az embereket. Én meg ebben a témában minden fórumon harcolok a tudatlanság és egyes történészek hazugságai ellen. Te úgy írsz Fehéregyházáról, mintha az valójában a Viktória téglagyár telkén megtalálták volna. De nem találták meg:

A főváros hatósága a régészettan egyetemi tanárát Henszlmann Imrét bízta meg, hogy a Viktória téglagyár telkén további kutatásokat és felvételeket eszközöljön.
"........határozottan kimondhatjuk, hogy itt a legkisebb nyoma sincs a Szent István korában épített Fehéregyházának! A ZÁRDA (értsd APÁCAKOLOSTOR) keletkezését, valamint egész elrendezése, úgy az egész területen talált részletek, kivált sok boltgerincz alakzás után a XIV. század dereka körül tehetjük" A feltárási dokumentumok is tartalmazzák az igazságot! Óbuda város helyrajzát nem tudták az oklevelekkel-határjárásokkal és látképekkel azonosítani, és ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen Óbuda a hegyek tetején létezett! Másfél évszázada még nem volt műholdas térinformatika és geomorfológia sem, ma már viszont létezik-ezért tudjuk valósan azonosítani amit idáig csak tévesen tudtak, azt is csak erőltetni! Fehéregyházáról is helymegjelölő okleveles forrásaink vannak, északon határos Pazandukkal-keleten Megyerrel-délen Óbudával-ami Ürömmel és Wrs(Óbuda-Örs) határos. Árpád fejedelem sírjáról is oklevéllel rendelkezünk, a helymegjelölés ugyanaz. Óbuda prépostsági temploma Beate Marie Virginis-Alba Ecclesia-Fehéregyháza volt! Lefordítom neked: ez azt jelenti, hogy ugyanúgy nem volt ez a templom a Hármashatárhegyen mint a mai főtéren sem!

Az ilyen...

Az ilyen téveszmeterjesztők ösztönzik a dilettáns történész dogmákkal a napjainkban tartó kutatást. http://torteneszdogmak.blogspot.co.at/2016/05/urom-hataros-obuda-ors-wrs-es-obuda.html


Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek