Budapest II. kerület | Budai polgári lövölde
A megmaradt két klasszicista épületszárny | Forrás:Budapest műemlékei II. Akadémiai Kiadó 1962.
leguan | 2017-08-25 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Budapest II. kerület | Budai polgári lövölde A folyosót övező klasszicista római-dór vagy toszkán oszlopsor | Forrás:Honismeret, 1995
leguan | 2017-08-25
Budapest II. kerület | Budai polgári lövölde Az oszlopsor másik nézete | Forrás:Budapest műemlékei II. Akadémiai Kiadó 1962.
leguan | 2017-08-25
Budapest II. kerület | Budai polgári lövölde Az 1871-es díszlövés alkalmával készült rajz, a jobbra eső ablakokon lőttek a kint elhelyezett céltáblákra | Forrás:Vasárnapi Újság 1871. szeptember 3.
leguan | 2017-08-25
Budapest II. kerület | Budai polgári lövölde a klasszicista szárnyak homlokzatai és alaprajza | Forrás:Budapest műemlékei II. Akadémiai Kiadó 1962.
leguan | 2017-08-25
Budapest II. kerület | Budai polgári lövölde 1873-as térképen a régi János-kórház mellett | Forrás:Budapest régi térképeken Arcanum 2005.
leguan | 2017-08-25

Budapest II. kerület | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!

Budai polgári lövölde

Cím: Margit krt. 66
GPS: 47.509071 - 19.028390
Építés éve: 1827
Tervezte: Kimnach Lajos építőmester
Kivitelezte: Steden József ács, Hofhauser Antal kőfaragó
HRSZ:
Beküldte: leguan
2017:08:25 15:40

A régi vízivárosi városfal menti, XVII. századvégi lövőhelyen 1754-ben épült a városfalhoz csatlakozva az egyemeletes barokk lövöldeépület, 1776-ban a lövészet szempontjából fontos kocsmával és kuglizóval kiegészítve.  A lövöldét 1827-ben bővítették két (egy emeletes és egy földszintes) klasszicista szárnnyal (Kimnach Lajos építőmester, Steden József ácsmester,  Hofhauser Antal kőfaragómester). Az U-alakú épület emeletes klasszicista összekötő része a Land strasse (később Ország út, Margit körút - 1945 és 1992 között  - Mártírok útja) menti városfalhoz csatlakozott. A Menház utca (később Iparostanuló, majd Bakfark Bálint utca) menti északi oldalszárnyának, valamint a  régi János kórház felé eső déli barokk szárnyának az oromzata a Johannes strasse (később Szegényház, majd Görgey Artúr, Varsányi Irén utca) felé nézett. A barokk szárnyat  1930-ban lebontották.

A szabadságharc bukását követően a lövészeti köröket feloszlatták, fegyvereiket elkobozták. A régi élet csak a kiegyezést követően térhetett vissza. Ezt követően a Lövölde közkedveltsége és szolgáltatási képessége jelentősen megnőtt, 1869 elején pl. termét megnagyobbították, és gázvilágítással látták el, ugyanakkor udvarát  "kipadlózták", hogy nyáron ott is rendezhessenek táncestélyeket.  A különböző szervezetek itt rendezett közgyűlései mellett  az 1870-es években tucatszámra tartottak - esetenként 500-600 hallgató előtt - felolvasásos előadásokat különböző ismeretterjesztő témákról, a halálbüntetéstől a méterrendszeren át a művészi női kézimunkáig. Természetesen a fő tevékenységet a különböző lövészversenyek jelentették, így pl. 1871-ben "a budai lövészegylet évszázados ünnepe és az országos lövész-szövetség megalakítása" alkalmából rendezett "díszlövészet". (A lövészszövetség  tagjainak száma az induló 259-ről  a következő évben 402-re növekedett.)

A Lövöldével szomszédos régi János-kórház bővítési igénye és a betegek nyugalma érdekében már az 1870-es évek elejétől  felmerült az elköltöztetés terve. A Főváros illetékes bizottságai és Tanácsa több alkalommal foglalkoztak ezzel, 1877-ben még két évet javasoltak a megmaradásra, de - noha kisajátítandónak minősítették a telkét - csak 1883 elején került a Főváros tulajdonába, amikor a Lövölde helyiségeit - átalakítás után - a kórházi felhasználásra szánták.  E tervet hosszú és személyeskedésbe is fajuló vita után  fogadta el a közgyűlés, és  1883 közepén a belügyminiszter is jóváhagyta. A tervet az 50 000 forintos vételár mellett a budai lövészegylet rendkívüli közgyűlése is elfogadta, és elhatározták új lövöldetelek megszerzését. (Az új lövölde a közeli Nagy Rókus - később Lövőház - utca végén, a Marczibányi téren épült fel 1885-re.)

A János-kórház nem terjeszkedett ki a volt lövöldei helyiségekbe, ahol különböző szervek báljai és táncestélyei még továbbra is megrendezésre kerültek, sőt 1894-től "a  régi lövölde helyén épült díszteremben" helymegjelöléssel.

A világháborút követően az épületben egy ipari iskola konyhája, étterme és könyvtára működött, jelenleg a Városfal, majd Jégkert vendéglátó.





Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek