Budapest II. kerület | Átrium ház, Átrium mozi
1935-ben | Forrás:Budapest története V., Akadémiai 1980.
leguan | 2012-05-07 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Budapest II. kerület | Átrium ház, Átrium mozi bejárat | Forrás:urbanista.blog
leguan | 2012-05-07
Budapest II. kerület | Átrium ház, Átrium mozi bejárat belülről az 1970-es évek elején | Forrás:Fortepan
leguan | 2012-05-07
Budapest II. kerület | Átrium ház, Átrium mozi előtér az 1970-es évek elején | Forrás:Fortepan
leguan | 2012-05-07
Budapest II. kerület | Átrium ház, Átrium mozi feljárat a karzatra | Forrás:artificium-artis.blogspot.com
leguan | 2012-05-07
Budapest II. kerület | Átrium ház, Átrium mozi a nézőtér | Forrás:artificium-artis.blogspot.com
leguan | 2012-05-07
Budapest II. kerület | Átrium ház, Átrium mozi az elhanyagolt külső 2008-ban | Forrás:kihasznalatlanul.blog.hu
leguan | 2012-05-07

Budapest II. kerület | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!

Átrium ház, Átrium mozi

Cím: Margit körút 55.
GPS: 47.510803 - 19.031044
Építés éve: 1935 - 1936
Tervezte: Kozma Lajos
Kivitelezte:
HRSZ:
Beküldte: leguan
2012:05:07 12:38

Lakóépület és mozi,  az Atrium házépitő szövetkezet számára készült 1935-36-ban, Kozma Lajos  (1884-1948)  tervei alapján. Hosszas várakozás után 1928-ban született meg az a rendelet, amely lehetővé tette és szabályozta az új filmszínházak tervezését és megépítését Budapesten. Három mozi létrejötte köthető ehhez az időszakhoz: a Duna (ma: Odeon-Lloyd), az egykori Simplon a Bartók Béla úton (megszűnt), és az Átrium a Margit körúton. Az Átrium-bérház megépültekor a hétemeletes tömbjével még igencsak kiugrott földszintes környezetéből.

Az épület szerkezete az akkor modern és újszerű acélvázzal készült el (tervezte: Enyedi Béla, statikus: Komoly Ottó). A homlokzatot eredetileg a vékony acélprofilos ablaksorok és a tömör falsávok váltakozása határozta meg - az összképbe az utóbbi évtizedek kaotikus nyílászáró-cseréi romboltak bele.

A ház alsó két szintjét foglalta el az 1935 november 26-án megnyitott mozi, beépítve a telek udvarát is. Az ATRIUM felirat nem csak a mozi neve, hanem a homlokzat dekorációja és a kor fontos tipográfiai emléke is egyben.  A mozi színvilágát a fekete, fehér és narancssárga színek határozták meg, szürkével és vörössel kiegészítve. Jellemző az acél, az üveg, a tükrök használata, Az előcsarnok tükrözi ma is legjobban az eredeti állapotot.  A nézőtérnek viszont az évtizedek átalakításai  során  jórészt eltűntek az eredeti részletei. A belső tér hangsúlyos eleme volt a fehér fényben úszó, a mennyezetet megvilágító „égbolt”. Az előadások alatt minden elsötétedett, csak a vetített kép világított, és a tejútnak nevezett szellőzőgyűrűk kékes fénye derengett. A „tejút” nyílásai ugyanis nem csak fényt adtak a teremnek, hanem szellőzését is biztosították, 1600 (!) kis nyíláson át.

A második világháborút követően a Partizánszövetség, majd a Magyar Filmipari Részvénytársaság (MAFIRT) kezelésébe került. A mozi helyreállítását követően 1947 elején nyílt meg újra, már Május 1. mozi néven. Ez a név 1990-ig maradt meg, utána visszakeresztelték Átrium mozira.  Az 1990-es műemlékjegyzék az Uránia mellett az Átrium mozit említette műemléki védettségű filmszínházként Budapesten. Az Urániát Nemzeti Filmszínházként újították fel és nyitották meg újra, míg Margit körúti párját  2001 februárjában, a 32. Filmszemlét követően bezárták, 65 év szolgálat után.





Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek