Budapest I. kerület | törökkori Buda
Buda kelet felől 1686-ban | Forrás:Rózsa György: Budapest régi látképei, Akadémiai 1963.
leguan | 2013-01-19 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Budapest I. kerület | törökkori Buda 1493-as metszet részletén a királyi palota a kiemelkedő István-toronnyal | Forrás:Hartmann Schedel Világkrónikája | Fotó:M. Wolgemut és W. Pleydenwurf rajza
leguan | 2013-01-19
Budapest I. kerület | törökkori Buda nyugat felől 1541-es metszet részletén, az 1270 előtt alapított Szt. János ferences kolostorral (helyén ma a Várszínház) és a palota az István toronnyal | Forrás:Rózsa György: Budapest régi látképei, Akadémiai 1963. | Fotó:E. Schön fametszete
leguan | 2013-01-19

Budapest I. kerület | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!
Nincs találat

törökkori Buda

Cím: Várhegy
GPS: 47.496822 - 19.037458
Építés éve:
Beküldte: leguan
2013:01:19 10:51

A Bécsi Egyetem által 1686-ban kiadott kalendáriumban szereplő rézkarc a töröktől való visszafoglalás előtti állapotában mutatja a budai oldalt. A helyek megjelölésénél nem az akkori török megnevezéseket alkalmazta.

Néhány magyarázat a jelölt helyekhez:

D – „Csonka torony” tornya. Az Anjouk 14. század első felében épült palotájának magasan kiemelkedő tornya volt az István-torony (István hercegről, Károly Róbert fiáról, Nagy Lajos  öccséről elnevezve). Ezt dongaboltozatos helyiségek sora kötötte össze a befejezetlenül maradt Csonka-toronnyal. A metszeten a „Csonka torony” megnevezés ellenére valószínűleg  az István-torony látható, amit csak az 1686-os ostrom döntött romba.

E – hajdani Szt. István templom. Noha  nem bizonyított hagyományok a Nagyboldogasszony/Mátyás templomról feltételezik, hogy Szt. István alapította, valószínűbb (és e kép is ennek felel meg), hogy  a  Magdolna templomról van szó. Ez korábban (1243-49)  létesült, és a Vár magyarok által lakott részén, míg a Nagyboldogasszony templom később (1255 után) a Várnak a pesti német polgárok által betelepített részén. Így valószínűbb a Magdolna plébánia alapításának Szt. Istvánhoz kötése.

G – hegy alatti fürdő. Rudas fürdő.

H –  királynői fürdő. A különböző  források két helyen említik a johanniták Szt. Erzsébetről elnevezett, és a 12-13. század fordulóján épült  fürdőjét és ispotályát. Az egyik a Gellérthegytől délre eső terület (ebben az esetben ez a fürdő a későbbi  Sáros, majd Gellért fürdő elődje lenne), a másik a Gellérthegy és a Várhegy közé eső tabáni katlan (ebben az esetben a Rácz fürdő elődje). E kép ez utóbbi feltételezést erősíti.

N – lőpormalom. A későbbi Lukács fürdő helyén, a Malomtó forrásai által meghajtott lőpor-őrlő malmok.

O – királyi fürdő. A törökök által kedvelt, Veli bég fürdőjének nevezett későbbi Császár-fürdőt  Habsburg  Lipót magyar király a kincstár részének tekintette Thermae Regiae Majoros néven.

P – török kolostor. Gül baba 1543-48 között épült türbéje mellé még a 16. században  egy kolostor is épült.





Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek