Budapest I. kerület | Országh-féle házak a budai Várban
Országh Sándor 1901-ben lebontott háza a bontás előtti Országház u. 5. alatt | Forrás:Budapest műemlékei (szerk.: Lechner Jenő) Budapest, Műemlékek Országos Bizottsága 1924.
leguan | 2017-07-20 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Budapest I. kerület | Országh-féle házak a budai Várban puttók és Jupiter domborműve az Országház u. 5. alatti ház homlokzati díszei közül | Forrás:Magyar Iparművészet 1915. 1. (szerk.: Györgyi Kálmán ) és Budapest műemlékei I. Akadémiai 1955.
leguan | 2017-07-20
Budapest I. kerület | Országh-féle házak a budai Várban a háztömb bontása 1901-ben, szemben az Országház u. páros számú házai, a 2. alatt Tempinszky György asztalos műhelye, jobbszélen az Országh-féle ház romjai | Forrás:Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
leguan | 2017-07-20
Budapest I. kerület | Országh-féle házak a budai Várban az eredetileg Országház u. 19. alatti ház, amiből a bontás után lett 5., nincs köze Országh Sándorhoz | Forrás:képeslap
leguan | 2017-07-20
Budapest I. kerület | Országh-féle házak a budai Várban az Országház 5. alatti ház környezete a bontást megelőző és követő időszak térképein | Forrás:Budapest régi térképei II., Arcanum 2005 felhasználásával
leguan | 2017-07-20
Budapest I. kerület | Országh-féle házak a budai Várban a Tárnok u. torkolata a Szentháromság térbe, balra az Országh-féle háromemeletes, 22. alatti ház 1905-ben | Forrás:Fortepan, adományozó: Széman György
leguan | 2017-07-20
Budapest I. kerület | Országh-féle házak a budai Várban a Tárnok u. 22. 1941-ben, földszintjén Városi Gyógyszertár, dohányáruda | Forrás:Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
leguan | 2017-07-20
Budapest I. kerület | Országh-féle házak a budai Várban 1945-ben, balra a hajdani Országh-féle ház, jobbra a hajdani budai Városháza | Forrás:Fortepan
leguan | 2017-07-20
Budapest I. kerület | Országh-féle házak a budai Várban a Tárnok u. 22. környezete az utca szélesítését szolgáló bontás előtt, majd az Országh-féle építkezést követően | Forrás:Budapest régi térképei II., Arcanum 2005 felhasználásával
leguan | 2017-07-20
Budapest I. kerület | Országh-féle házak a budai Várban Országh Sándor | Forrás:Szabadelvűpárti Naptár az 1885. évre
leguan | 2017-07-20

Budapest I. kerület | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!
Országház utca 20.
Országház utca 20.
Országház utca 22.
Országház u. 22

Országh-féle házak a budai Várban

Cím: Országház u. 1-3
GPS: 47.502360 - 19.032287
Építés éve:
Beküldte: leguan
2017:07:20 23:22

A két épület helye kb. 190 méterre van egymástól, együttes bemutatásukat mégis az indokolja, hogy - hajdani azonos tulajdonosuk miatt - a különböző nyomtatott és internetes források gyakorta összekeverik leírásuk részleteit.

Dr.Országh Sándor (1836-1902) jogegyetemi végzettséggel a kezdeti ügyvédi irodai  joggyakorlatot követően főgimnáziumi magyar és történelem tanár, azután Buda város szolgálatában főjegyző, majd miniszteri tanácsos, az építkezési ügyek vezetője. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökségében az 1870-es megalakulástól előadó, majd 1881-től haláláig a Tanács tagja. Kidolgozta Buda általános szabályozási és beépítési tervezetét (1893), Reitter Ferenccel elkészítette a Főváros építési rendszabályát, elnöke  volt a. honvédminiszteri palota építési bizottságának és előadója a várkerti építkezések és a dalszínház építési bizottságainak. -----  Ezen kívül kiemelkedő szerepe volt a városi elemi és népiskolai  magyar tannyelv behozatalában, a német társulatok által működtetett várbeli színház magyarrá tételében. 1881-től országgyűlési képviselő. Számos egylet és társulat elnöke vagy titkára, csaknem valamennyi budainak választmányi tagja volt, emellett a Ganz-gépgyár igazgatója.

Országház u. 5. (a jelenlegi 1-3.  helyén)

A középkorban már állt, és az 1686-os ostromban elpusztult ház maradványait az 1700-as években újjáépítették, 1803-1808 között copf-architektúrával átépítették  A kétemeletes ház 1883-ban lett Országh Sándor tulajdona. Jellemzői: a  sarokkonzolos kapu, a copf füzérdísz, a mindkét emeleti ablakok mellvédmezőiben elhelyezett domborművek (az első emeleten mitológiai alakok, a másodikon puttók, amorettek).

A földszinten az 1890-es években Grósz Salamon üveges műhelye és üzlete volt.

A házat (az egész háztömbbel együtt) 1901-ben az oda épülő pénzügyminisztérium palota miatt lebontották A domborművek a Budapesti Történeti Múzeumba kerültek.

(Meg kell említeni, hogy  a lebontott épülettömb Országház utcai vonalának a Szentháromság tértől a Fortuna közig  terjedő szakaszán kilenc épület állt. Ezek  1-17. számozása helyébe az új épületnél a máig érvényes 1-3. számozás lépett.  Ennek következtében az új 5. számú ház a Fortuna köz túlsó sarkán lévő - korábban 19. számú  - ház lett. Az új házszám alapján előfordul, hogy ezt a házat azonosítják Országh-ház gyanánt. A biztos eligazodáshoz figyelembe vehető, hogy a valóságos Országh-ház telkének helyrajzi száma 1882-től 234, 1903-tól 2221, 1924-től 6590 volt.)

Tárnok u. 22.

A ház egyszintes elődjét többnyire kereskedők birtokolták, elsőként adat 1475-ből van. A török kiűzése után újjáépítették a romokat, az 1784-től volt tulajdonosa barokk,  az 1832-ben volt pedig klasszicista stílusban építtette át, utolsó átépíttetője 1873-ban (Knabe Ignác tervei szerint) Paldt József volt.  E házzal azután a későbbiekben a fővárosi közgyűlés sokat foglalkozott, ezért rá sok dokumentum kezdetben még a "Paldt-féle" azonosítást  alkalmazta.

A Közgyűlés városszabályozási célból, a Tárnok utca kiszélesítéséhez 1884 végén a telket kisajátította, 1885-ben a lakókat kiköltöztették, 1886-ban a telekre árverést hirdettek, négyszögölenként 100 forintos kikiáltási árral, de mivel erre ajánlat nem érkezett, ezt lecsökkentették 50 forintra. Végül 1887 novemberében -  építési  kötelezettséggel  - Országh   Sándor orsz. képviselőnek  54 forintjával négyszögölenként  eladták. ----- 1888 májusában Országh már megkapta az építési engedélyt a házra. Az évben felépült a háromemeletes, sarokkupolás bérház.

Már felépültekor a saroképület földszintjébe költözött Wellisch Zsigmond (1847-1897) kávéháza, a kávés a ház lakója volt. Halála után a kávéházat Szabó Lajos vitte tovább. Majd helyén 1920-as évektől több évtizeden át a "városi gyógyszertár" működött.  Mindeközben a Balássovich család, majd Polacsek Lajos dohány nagytőzsdéje, a Mandl testvérek divat- és rövidárú kereskedése, valamint Kremm Győző borbélyműhelye is működött a házban.

A II. világháborút követő helyreállításkor az épület harmadik emeletét - a sarokkupolával együtt- lebontották.





Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek