- A malom 1956-os... [kugi]
- A malom 1924-es... [kugi]
- További képek és... [kugi]
- A balról látható... [kugi]
- Kedves Róbert!... [Kurucles]
- Köszi! Sajnálom! [Ády]
- Lebontották és a h [Kimster20]
- Tinódi utca 1. –... [visuo]
- Soroksári út... [visuo]
- 1909-ben tervezték... [visuo]

1735-ből Mikoviny – Schmuzer metszetének részlete | Forrás:Budapest műemlékei I., Akadémiai 1955.
leguan | 2012-04-16 Nagy kép
Budapest Batthyány tér M+H
Budapest Kemal Atatürk sétány
Budapest Szentháromság tér
Budapest Palota út
Budapest Palota út
Budapest Dózsa György tér
Budapest Döbrentei tér
Budapest Sztehlo Gábor rakpart
Budapest Kemal Atatürk sétány
Budapest Krisztina körút
Budapest Krisztina körút
Budapest Döbrentei tér
Budapest Kereszt utca
Budapest Szinház köz
Budai Várpalota
2012:04:16 16:34
A Budai Várpalota keleti, Duna-felőli látványának változásai.
A török uralom alatt nagyrészt megmaradt a régebbi vár formája, amit a különböző visszafoglalási kísérleteket mutató metszetekből láthatunk. A várat az osztrák katonai parancsnokság is meghagyta középkori szerkezetében. A még részben épen maradt épületeket elbontották, majd a romokra az első kisméretű palotát 1714-23 között építették fel. De lényegében egy királyi rezidencia nélküli romhalmaz maradt fent, míg Mária Terézia 1749 és 1771 között felépíttette a királyi palotát (a ma ismert déli szárnynak egy része), azonban nem lakott itt, helyette 1777-ben ide helyezte Nagyszombatról az egyetemet (amely innen 1780-ban már Pestre költözött). A későbbiekben a palota legnevezetesebb lakója félszázadon keresztül József nádor volt.
A palota átépítését (a krisztinavárosi szárnyon) 1890-ben előbb Ybl Miklós, majd 1891-ben bekövetkezett halála után Hauszmann Alajos tervei alapján kezdték el, 1896-os alapkőletétellel. Hauszmann a Mária Terézia-szárny tömegét megduplázta az 1715-ben épült fegyvertári épület elbontása árán, és a Duna felé eső homlokzaton, középső összekötő szárnyra új, barokk-neobarokk jellegű kupolát tervezett. Kisebb változtatásokkal, de az egész épület lemásolta a Mária Terézia-szárny homlokzati struktúráját. Az átépítés 1905-re készült el.
Az 1944-45. évi ostrom során a várpalota leégett, födémei beszakadtak, falrészei, boltozatszakaszai beomlottak. A helyreállítás tervezése 1950-ben kezdődött, nagyrészt az 1960-as években zajlott, számtalan vitával kísérve. A Palota homlokzatain a következő változtatások történtek: új, magasabb, vasbeton kupolát kapott az épület, a tetőszerkezet díszességét jelentősen csökkentették, a homlokzatokon található szobrokat nagyrészt nem állították vissza eredeti helyükre, szinte kivétel nélkül kicserélték a külső nyílászárókat modern, egyszerű egytáblás blokkablakokra, lebontották az impozáns Habsburg-lépcsőt is.
Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!