- A malom 1956-os... [kugi]
- A malom 1924-es... [kugi]
- További képek és... [kugi]
- A balról látható... [kugi]
- Kedves Róbert!... [Kurucles]
- Köszi! Sajnálom! [Ády]
- Lebontották és a h [Kimster20]
- Tinódi utca 1. –... [visuo]
- Soroksári út... [visuo]
- 1909-ben tervezték... [visuo]

a Gellérthegy és a Duna közötti igen keskeny sáv az 1870-es évek elején | Forrás:Fortepan, adományozó: GGAABBOO
leguan | 2015-10-04 Nagy kép
Gellérthegy szegélyezése
2015:10:04 12:21
A Gellérthegy keleti oldalának meredek fala és a Duna közötti, eredetileg is keskeny sávot még inkább szűkítette a Gellért rakpart (korábban Untere Donau Zeile, Alsó Duna sor) közvetlenül a sziklák tövébe települt házsorának 40-45 háza. Az 1890-es évek végétől a kiépített villamosvágány további terhelést jelentett. Ráadásul mind a házakat, mind a keskeny út forgalmát veszélyeztették a meredek sziklafalakról leomló kőtömbök.
A megoldás a század végére több okból is sürgetővé vált. A szűkület déli végénél 1896-ra forgalomba állt a Ferenc József (ma Szabadság) híd, az északihoz pedig készült a terve az Eskü téri (1903-as avatásakor már Erzsébet) hídnak. Ezek budai összeköttetése a közlekedés számára nélkülözhetetlen volt. ----- A Ferenc József híd építésekor el kellett bontani az útban lévő Sáros fürdőt, de egy évtized múlva már készült a terve új változatának (a későbbi Gellért fürdőnek). Az északra eső Rudas fürdőnek az 1870-90-es években történt több felújítása és bővítése. A Főváros és a Közmunkatanács páratlan lehetőségét látta a két híd és a két fürdő közötti terület parkosított korzóvá alakításának.
Ennek érdekében már 1875-ben megkezdték a házsor kisajátítását, 1884-ben a Főváros és a Közmunkatanács megosztozott a költségeken, az 1890-es évek végére már valamennyi ház a Főváros tulajdonába és bontásra került. A Gellérthegy szikláit a déli oldalon már a Ferenc József hídfő megközelíthetősége érdekében bontani kellett, hasonló tereprendezésre került sor az északi, tabáni oldalon, ahova 1902-re készült el a hatalmas támfal. Megkezdődött a korábbi házsor helyén is a hegy több méternyire való visszabontása az út szélesítése, valamint az omlásveszélyes sziklák eltávolítása érdekében. E Duna-part felé néző rész parkszerű, kerítéses szegélyezésének tervét 1905-ben készíttette el a Közmunkatanács "a Halászbástya modorában" Francsek Imre építésszel.
A szegélyező kerítés dinamikus oszlopsorával, a belefoglalt pavilonnal, lépcsőzettel, kapukkal szervesen kapcsolódik egyrészt az 1904-ben felállított Szent Gellért szoborhoz (a főalak Jankovits Gyula, a mellékalak Gárdos Aladár alkotása), másrészt az 1934-ben felépült neoromán stílusú pálos kolostorhoz. A pálosok a hegy déli felében lévő barlangban (amely korábban egy beleépített háznak is helyet adott) 1931-ben Lux Kálmán tervei alapján és Weichinger Károly kivitelezésében létesített Sziklatemplomban teljesítettek szolgálatot. (A Sziklatemplomot a már 1924-ben létesített Sziklakápolna barlangjának mesterséges bővítésével hozták létre, összeköttetést is teremtve a kolostorral.)
Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!