Budaörs | Budaörsi repülőtér fogadó épülete
Budaörsi repülőtér fogadó épülete | Forrás:Saját fotó - 2009
Ády | 2010-04-23 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Budaörs | Budaörsi repülőtér fogadó épülete
1937 - 1937 | 1937 a megnyitó - F: mek.niif.hu
Ády | 2010-04-23
Budaörs | Budaörsi repülőtér fogadó épülete
1938 | 1938 | Forrás:képeslap
Ády | 2010-04-23
Budaörs | Budaörsi repülőtér fogadó épülete
1940 | | Forrás:képeslap
Ády | 2010-04-23
Budaörs | Budaörsi repülőtér fogadó épülete
1940 | 1940 | Forrás:képeslap
Ády | 2010-04-23
Budaörs | Budaörsi repülőtér fogadó épülete
1940 | | Forrás:képeslap
Ády | 2011-02-15
Budaörs | Budaörsi repülőtér fogadó épülete
1946 | | Forrás:Saját - Magyarország könyv
Ády | 2010-04-23

Budaörs | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!
Nincs találat

Budaörsi repülőtér fogadó épülete

Cím: repülőtéri út
GPS: 47.447703 - 18.984965
Építés éve: 1937 - 1937
Tervezte: Borbíró Virgil, Králik László
Kivitelezte:
HRSZ:
Beküldte: Ády
2010:04:23 12:58

Budaörsi Repülőtér története:
A nemzetközi légiforgalom kiszolgálására 1937-ben megnyitott Budaörsi repülőtér Magyarország első igazán világszínvonalú, a korabeli európai példákkal egyenrangú légikikötője. Hazánk két világháború között létrejött legjelentősebb közlekedési célú épületegyüttese. Az elmúlt évtizedekben valaha volt fontossága egyre inkább a feledés homályába veszett. Napjainkra az ország egyik méltatlanul elhanyagolt, eredeti jellegéből kiforgatott modern emlékévé vált. Egyedülálló értékei, történeti szerepe elismeréseként a 2000-ben megszerzett műemléki védelem mellett nagyobb figyelmet, több gondoskodást érdemelne.

A Budaörsi repülőtér megvalósításának igénye először 1931-ben merült fel. A tényleges munka anyagi problémák miatt azonban csak 1935-ben kezdődhetett meg.

A pályázat legnagyobb kötöttsége a költségkeret szűkössége volt. A reptér a főváros által ingyen átadott telekre került, felépítésének költségeit az állam finanszírozta, a nem túl kedvező gazdasági helyzet miatt nagyrészt hitelből. A teljes építési költség nem haladhatta meg a 4000000 pengőt, ami egy szigorúan átgondolt, takarékos, nem túl nagy méretű épületkomplexum megvalósítását tette lehetővé. A költségkeret szűkösségét az mutatja a legjobban, hogy Bierbauer Virgil kutatásai szerint Európában nem volt olyan hasonló méretű repülőtér, mely hasonlóan kevés pénzből épült volna. Igaz az államra háruló építési költség csökkentéséhez az is hozzájárult, hogy a főváros a telek átadása mellett végül vállalta a Kőérberki út áthelyezését és a repülőtér balatoni főútra történő bekötésének kialakítását is. A forgalmi épületre szóló tervpályázat két nyertese Dr. Bierbauer/ Borbíró Virgil és Králik László volt. Kettejük két eltérő tervét a bíráló bizottság egyaránt a legjobbnak ítélte és ezért közös terv készítésére szólította fel őket.
F: budaorsirepter.uw.hu




Szép összállítás!

Szép összállítás!


Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!

Közeli helyek