Agárd | Agárdi képek
1958 | | Forrás:képeslap saját gyűjteményből
multbanezo50 | 2012-05-02 Nagy kép
Van képed a helyhez?Képnézet váltás
Agárd | Agárdi képek1965 | Utcarészlet -új sátortetős házak | Forrás:képeslap saját gyűjteményből
multbanezo50 | 2012-05-02
Agárd | Agárdi képek 1930-40 körül | Forrás:post-card.hu | Fotó:Nyakas fűszerkereskedő kiadványa
multbanezo50 | 2012-08-03
Agárd | Agárdi képek1965 | VTRGY (később Videoton) üdülője | Forrás:képeslap saját gyűjteményből
multbanezo50 | 2012-05-02
Agárd | Agárdi képek1985 | Vízi sportiskolások | Forrás:képeslap saját gyűjteményből
multbanezo50 | 2012-05-02
Agárd | Agárdi képek Gárdonyi Géza szobra napjainkban | Forrás:velenceito.info
multbanezo50 | 2012-05-02

Agárd | Keresés a címben:

A betűk begépelése közben megjelennek a hasonló címek (utca, tér, stb) az adott városból!

Agárdi képek

Építés éve:
Beküldte: multbanezo50
2012:05:02 20:33

A település neve az agár főnévből, illetve a belőle képzett Agard személynévből keletkezett.

Az első okleveles emlék 1193-ból maradt fenn, amikor III.Béla a Szent István egyháznak adományozta Agar-t.

Agárd történetében jelentős szerepet kapott: Jakusith Ferenc, Ürményi József, Nádasdy Lipót, mint a település bitrokosai. A Nádasdy családnak köszönhetően Agárd lett a küzponti uradalom.

Az agárdi uradalomban, 1863. augusztus 3-án látta meg a napvilágot hazánk neves írója, Gárdonyi (Zigler) Géza.
Apja, Zigler Sándor a Nádasdy gazdaság kovácsa volt, aki az 1848-49-es forradalom ideje alatt fegyverkovácsként dolgozott. Ezért később Aradon börtönbe zárták, ahonnan azonban sikerült megszöknie. Német származása ellenére magáénak érezte a magyar nemzeti eszmét és fiait is ebben a szellemben nevelte.

1928-ban azonban megkezdődött az uradalom feldarabolása a család eladósodása miatt. A Nádasdy-birtok felosztásának jelentős szerepe volt abban, hogy Agárdon megkezdődött a fürdőtelep kialakítása. Egy 1930-ban tartott vármegyei értekezleten határoztak a tó egész déli partján kialakítandó fürdőéletről. A villatelep kiépítésére Agárd adottságait ítélték kedvezőbbnek, míg az üzletek, műhelyek számára Gárdony volt alkalmasabb. Ennek köszönhetően a harmincas években Agárd rohamos fejlődésnek indult. 1500 kiparcellázott nyaralótelket értékesítettek, amelyet Nádasdy - féle Fürdő- és Üdülőtelepnek neveztek el. 1934-ben pedig a Pénzügyminisztérium építtetett 26 szobás üdülőt a településen.
A fejlődés további kiterjesztésére megalakult az Agárdi Templomépítő Bizottság és az Agárdi Fürdő Egyesület, melynek egyik vezetője az agárdi birtokos Sigray István lett. Az egyesület részt vett a Velence-tavi Országos Szövetség munkájában is, és együtt dolgozták ki a tó teljes szabályozására vonatkozó elképzeléseket. A II. világháború előtt már kedvelt üdülőhely volt a budapesti és fehérvári fürdőzni vágyók számára, köszönhetően a jó vasúti és közúti megközelítési lehetőségnek.

Agárd fejlődése a 70-es években felgyorsult: 1972-ben 4 hektáron létesült a Velence-tavi Vízi sport Iskola, mely a vízi sportok utánpótlásáról hivatott gondoskodni. A fejlesztések kizárólag Agárdra koncentrálódtak, megkezdték a tószabályozást, illetve a csatornázást és kialakították a település szélén található 23 hektáros Parkerdőt is, mely a mai formájában a sportokat kedvelőket hivatott kiszolgálni. Ekkor építették ki a Parkstrandot, a szabad strandot, korszerűsítették a Napsugár strandot, valamint elkészült a Touring - Hotel, a Nemes Kócsag Kemping és az Agárd-Motel is. 1976-ban Agárd nyugati részen sorházakat emeltek, továbbá az óvodát és az iskolát is bővítették. A XX. század utolsó évtizedeiben az ország egyik legkultúráltabb idegenforgalmi területe lett, nem ritkán 40-50 ezer ember kereste fel a tavat.
A térség idegenforgalmi értékét növeli a Bikavölgyben feltörő 58 fokos termálvíz, amelynek hasznosítására épült termálfürdő munkálatai 1984-ben fejeződtek be. Azóta az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő kinőtte magát és 2008-ra felújították és kibővítették.

Forrás: velenceitonal.hu




Szerintem ha már a

Szerintem ha már a képen látható épület stb. köthető egy helyhez nem kéne belekeverni a látnivalók közé. pl. VTRGY üdülö

A VTRGY-s képet az

A VTRGY-s képet azért tettem ide, mert jellemző volt arra az időszakra, hogy a város és a környék kisebb-nagyobb vállalatai ehhez hasonló házakat, bungalókat építettek a vízparton és dolgozóik hétvégi háznak vagy éppen üdülőnek használták. 1990 után ezek a lehetőségek megszüntek, a házak a helyi önkormányzat vagy valamilyen civil szervezet, esetleg magánszemély tulajdonába kerültek.

Azt nem tudom, hogy ez az épület hol volt, sem azt, hogy mi lett vele, ezért nem akartam önálló helyként felrakni.

Ezért bontjuk...

Ezért bontjuk több darabra (épületre, stb) egy várost. Hisz mindegyiknek külön története, építésze, építési éve, és helyszíne van. Így lesz kerek egész egyszer majd egy város. A látnivalók inkább térképekre vagy olyan képekre van (első kép) ahol több helyszín látható, és ezt nem tudjuk a térképen bejelölni.


Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!